Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Straub Péter: 6-7. századi temetőrészlet Keszthely-Fenékpusztán (Erdélyi István ásatása, 1976.)

STRAUB Péter 28. sír: T.: Ny-K, h.: 215 cm, sz.: 87 cm, m.: 210 cm (8. kép 8). Felnőtt nyújtott helyzetű, rossz állapotú csont­váza. A balra billent koponya és a medencecsont töredé­kes, a jobb alkar hiányzik, a bal a medencére helyezve. A sír délnyugati sarkában kőpakolás. Mell.: 1. A koponya Az ásatás tizenegy darab, ötször öt méteres szelvényéből nyolc, az erődfaltól délre nyitott tar­talmazott sírokat. A feltárt huszonkilenc sírnál azonban többnek látszott foltja, a tanúfalak alá il­letve a szelvényfalakon túl nyúló sírokra/objektu- mokra azonban, mint a szovjet-magyar ásatási kampány során több esetben, 1976-ban sem vágtak alatt alsó végén hegyes, felső szárán kétágú vas fátyoltíipár (8. kép 9-10). H.: 5 cm. 29. sír: T.: Ny-K, h.: 220 cm, sz.: 77 cm, m.: 200 cm (8. kép 11). Hanyatt fekvő felnőtt váza, a koponya jobb oldalára dőlt, a felsőtest csontjai felszívódtak. Melléklete nem volt. sajnos rá.8 A sírok mellett az erődtorony keleti ré­szének megkutatására is sor került, melynek ered­ményei a tornyok építési/pusztulási periódusaira és szerkezetére, falvastagságára, valamint íveik vona­lára vonatkozóan más tornyok már dokumentált adataihoz szolgáltatnak további adalékokat. A TEMETKEZÉSEK RÍTUSA Az előkerült sírok jelentőségét nem is annyira a le­letek minőségi, illetve mennyiségi aránya képezi, hanem sokkal inkább az, hogy temetkezési szoká­sukról és topográfiájukról részletes dokumentáció áll rendelkezésünkre. Az elmúlt száz évben a déli erődfal előtt feltárt temető sírjainak jelentős részé­hez ugyanis alig használhatóak sírok szerint is érté­kelhető feljegyzések. A fenékpusztai sírok — az általános európai trendként a népvándorlás kori temetőkben a ke­resztény hit hatására dominánssá váló tájolásnak megfelelően — döntően nyugat-keleti irányításúak (2. kép). A több Keszthely-kultúrás lelőhelyen is tapasztalható, változó arányú délnyugati tájolásra három példa akad (3., 21. és 26. sír). Szuperpozíció nem fordul elő, a 26. számú — egyébként mellék­let nélküli — sír pedig miután nem nyúlik az erőd­torony alá, csupán illeszkedik ahhoz, nem nyújt kronológiai támpontot.9 A különböző formájú és méretű (homok)kövek- nek, illetve tégláknak/töredékeknek a koporsó és a sírgödör fala közé, utóbbi mellé helyezésére — ami a Keszhely-kultúrás sírok feltűnő jellegzetes­sége (SIMON 1993, 146-148)10 — példák sorát talál­ni, azok néhány sírból hiányoznak csupán. Bár koporsó használatáról az ásatási dokumentációban csupán feltételezéseket találni, az eddig feltárt te­metkezések nagyszámú példáinak ismeretében — amiről Lipp Vilmosig visszamenőleg valamennyi ásató megemlékezik — azok hiánya meglepő lenne. A feltehetőleg a rablást megakadályozni hivatott, az erődfalból vagy a tornyokból kitermelt s a sírgö­dör egészét kitöltő kőpakolás hiánya sokkal el- képzelhetőbb, az ugyanis valóban ritka. Miután a részleges kőkeretezéses rítust a késő császárkortól számos népesség gyakorolta előszeretettel (KISS 1977, 109), annak korábban feltételezett etnikai hát­tere (BARKÓCZI 1968, 288; SÁGI 1970, 165-166) a fe­nékpusztai sírok kapcsán sem tartható, de jelenleg nem mutatható ki annak vagyoni, nemi, életkori stb. kapcsolata sem. Az egymáshoz közel meg­ásott, döntően téglalap alakú, lekerekített sarkú sírok mélysége utóbbival mutat jól ismert össze­függést, a gyermekek ugyanis feltűnően sekélyeb­ben fekszenek szüléikénél, nagyszüleikénél. A sí­rok viszonyában néhol szabályos nyugat-keleti, de észak-déli sorok is felfedezhetők, utóbbira több Keszthely-kultúrás temetőben is találni példát (LIPP 1884, 10-11; KÖLTŐ 1991, 171; PERÉMI 1991, 156). Az állatcsontok, azaz a halotti ételáldozatok éppúgy hiányoznak a temetőrészletből, mint az edények és a fegyvermellékletek, ami a Keszt­hely-kultúrás temetők megszokott jelensége (KOV- RlG i960, 159). A keresztény rítus megnyilvánulása­ként tartható számon továbbá a karok medencére hajlítása, illetve a kezek összekulcsolása is (4-6., 8 Az ásatás 1:20 méretarányú összesítő térképe nyolc ilyen feltáratlan foltrészletet ábrázol, melyek egyet kivéve sírnak való- színüsíthetőek. 9 Közvetlenül az erődtornyok közelében az 1999. évi feltárás is eredményezett sírokat. 10 Az újonnan megkezdett feltárás során több sír esetében is megfigyelhető volt azok bal oldalt padkás kiképzése. A sír déli, hosszanti oldalán a köveket/téglákat ugyanis a sírfenék szintjénél magasabban, a padkának meghagyott altalajba ágyaz­ták, míg az északi oldalon a temetéskor a koporsó és a sírgödör fala közé visszadobott földbe helyezték azokat. 208

Next

/
Thumbnails
Contents