Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Farkas Csilla - Márk László: Szarmata kori fémleletek analitikai vizsgálata

FARKAS Csilla-MÁRKLászló 4d 4d 4s _3d ' 3p 3s . 2p 2s 1s Ka- is 2. kép: Energianívóvázlat a karakterisztikus röntgen sugárzás K sorozatának értelmezéséhez (POLLARD-HERON1996, 39, Fig. 2.7) Abb. 2: Energieniveauskizze zur Deutung der K-Serie der charakteristischen Röntgenstrahlung (POLLARD-HERON 1996, 39, Fig. 2.7) hullámhossza és a kibocsátó anyag anyagi minősé­ge szoros kapcsolatban van egymással, tehát a módszer minőségi analitikai célokra alkalmas. A gerjesztésre három módszer ismert: gerjesz­tés elektronsugárral, gerjesztés röntgensugárral, gerjesztés radioaktív izotópokkal. A gerjesztési módot a végrehajtandó feladattól függően kell megválasztani. Az elemek magas kon­centrációja esetén általában radioaktív izotóp, míg nagyon kicsiny mennyiségeknél főként elektronsu­gár a legelőnyösebb gerjesztési mód. A röntgencsö­ves gerjesztést célgépekben alkalmazzák, melyek használata igen sokoldalú kutatási feladat megvaló­sításához nyújt segítséget (GÁL 1974,779). Összefoglalva a vizsgálat elve az, hogy szinte minden elem emittál karakterisztikus röntgensugár­zást (szekunder sugárzás, saját sugárzás), ha nagy energiájú sugárzással gerjesztjük. A karakteriszti­kus röntgensugárzás a kibocsátó elemre jellemző. Röntegfluoreszcens sugárzás akkor jön létre, ha kemény röntgenkvantumok (55Fe-ból, 238Pu-ból, 24IAm-ból, Cu, Mo, Ag vagy más targettel) az atom belső héjairól külső héjra emelnek ki elekt­ronokat, és pótlásukra más héjakról esnek vissza elektronok ezek helyére; ilyenkor karakterisztikus röntgensugárzás emittálódik. Az XRF spektrum tulajdonságai Az elem által szolgáltatott röntgenfluoreszcens színkép, a vonalakban gazdag optikai színképpel ellentétben, csak néhány vonalból áll, amelyekből a vizsgálandó anyag elemei egyértelműen azono­síthatók. Mennyiségi elemzés céljából nemcsak a vonalak hullámhosszát, hanem intenzitását is mér­jük, mivel a vonalak intenzitása az elemi összete­vők mennyiségétől (koncentrációjától) függ. A vo­nalak intenzitása továbbá kapcsolatban van a minták összetételével, illetve szerkezeti sajátságai­val, ezért mennyiségi meghatározás céljaira ismert összetételű összehasonlító mintákat alkalmazunk.2 16 A VIZSGÁLAT MENETE Az elemzés első lépése a minta gerjesztése, máso­dik az emittált röntgensugárzás felbontása, ezt kö­veti a sugárzás intenzitásának mérése, végül az adatok kiértékelése, koncentrációra való átszámo- lása marad. így a mérőműszer egy elektronenergia spektrum felvételére alkalmas készülék, amely áll 16 Jelen esetben mennyiségi meghatározások elvégzésére nem volt módunk. 166

Next

/
Thumbnails
Contents