Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete

8. kép: A freskók a restaurálás alatt Lajos festőművészt a képek restaurálásával. Nikássy június 30-án kelt jelentésében meglehetősen lehangoló tudósítást adott a MOB-nak a „feltárt" falkép állapotáról: „...egy helybeli festőművész kőművesekkel lefejtette a freskót takaró vakolatréteget, s így nem csoda, hogy több pusztult el a képből, mint amire feltétlenül szükség lett volna. (...) Víz­zel kissé túlmosták a felületet, ezért a kopottas részek teljesen elfátyolosodtak (...) később jó­hiszemű szakavatatlansággal tojássárgájával mintegy lefirniszelték a freskót. Ezáltal albu­min, nem kívánatos zsiradék és más bomló anyagok jutottak a sokhelyütt már mállás konzisztenciájú freskó felületre..." 4^ A mintegy 15 m 2 kiterjedésű freskókompozíció restaurálása 1940 nyarára fejező­dött be. A restaurálást végző Nikássy Lajos a Szépművészet c. folyóirat 1941. évi 2. szá­mában számolt be a falfestmények helyreállításáról. A restaurálás körülményeinek és technikájának leírásán túl kifejtette azokat az észrevételeit, amelyek a körkép keletke­zésének idejét is befolyásolhatták. Megjegyezte ugyanis, hogy az öt mezőből álló freskó­sorozat bal oldali kompozíciója, amelyet a „Veronika kendője" bibliai motívummal azo­nosított, később keletkezett, mint a másik négy kompozíció. Ezt a megállapítást elsősorban a vakolat anyagára, továbbá a festék anyagának és a festés technikájának a többiétől eltérő voltára alapozta. 4 4 Mivel a freskók datálása éppen a Veronika-kompozí­ció alapján történt a XIV. századra, s mivel Nikássy vizsgálatai alapján bebizonyoso­43 Uo. 44 NIKÁSSY Lajos: A kis-zombori XIV. századi falfestmények helyreállításáról. = Szépművészet. 1941:2.14. 98

Next

/
Thumbnails
Contents