Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete

5. kép: Barokk oltár a rotunda-szentélyben 3. A KÖRTEMPLOM ELSŐ KUTATÁSA. A FRESKÓK FELTÁRÁSA (1939-1940) A század első évtizedeiben a kiszombori rotunda keletkezésének és funkcióinak feltárása iránt kevés érdeklődés mutatkozott. Oly annyira kikerült a tudományos érdeklődés központjából, hogy az Arpád-kor építészetét taglaló nagy munkák nem találták említésre méltónak ezt a nagyon is különleges műemléket. Két eseménynek köszönhető, hogy a rotunda kérdése ismét napirendre került. Az egyik a karcsai református templom építészeti felmérésével függött össze, amelyet a Budapesti József Nádor Műegyetem Középkori Építészeti Tanszékének hallgatói végeztek 1935-ben, Rados Jenő adjunktus vezetésével. E tanszéket ekkor az a Csányi Károly egyetemi tanár vezette, aki egykor a kiszombori templom újjáépítésének terveit készítette, s aki ezért alaposan ismerhette a kiszombori rotunda sajátosságait. A felmérések ugyanis nem csupán azt erősítették meg, hogy a karcsai templom az egyik legértékesebb román kori műemlékünk, hanem azt is, hogy hatkaréjos rotunda-szentélye kuriózum a magyarországi építészetben, s ilyen építkezésre a karcsai mellett csupán a kiszombori és az Ung megyei OD (ma Kárpátalja) Gerény körtemploma jelent példát. Ez a különleges, kívül kör, belül 37 így pl. SZABÓ László: Az Árpádkori magyar építőművészet. Bp. 1913., SZŐNYI Ottó: Régi magyar templomok. Bp. 1933., GEREVICH Tibor: Magyarország románkori emlékei. Bp. 1938. 38 CSÁNYI Károly-LUX Géza: Építészhallgatóink középkori építészeti felvételei. Karcsa. Református templom. A M. Kir. József Nádor Műegyetem Középkori Építészeti Tanszékének közleményei. - Technika. 1938:10. 384., és 1939:1. 28-29. 95