Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete
ként - felhívta a figyelmet arra, hogy a szentély falán és mennyezetén lévő átfestett felületek alatt esetleg korai freskók lehetnek. Témánk szempontjából nem haszontalan, ha a MOB jelentéséből, amely Sztehló beszámolóján alapult, szó szerint is idézünk: „...a helyszínre elnökileg kiküldött Sztehló Ottó bizottsági r. tag jelentése szerint a szóban forgó templom szentélye, antik-római (ó kereszténykori) fülkerendszerrel összekötött XIII. századbeli bordarendszert felmutató köralaku baptisteriumnak meglehetős épségben fennmaradt része. A XVIII. század végén, e szentély elé - a gerényi, karosai, szepesharaszti templomnak mintájára - egy vízszintes mennyezettel ellátott hajó, valamint torony és oldalt sekrestye építtetett. Úgy a hajón, mint a tornyon az újabban mutatkozó repedések miatt, a hajó mennyezete középen gerendákkal alátámasztatott, a torony pedig lebontani szándékoltatott, a mi különben elkerülhetetlen szükséget is képez. A baptisterium boltozatán és falain újabbkori átfestett falfestmények láthatók és így nincs kizárva annak lehetősége, hogy alattuk még régibb freskók nyomai is feltalálhatók lesznek. " 3 1 Sztehló jelentése nyomán a MOB már 1904-ben kialakította álláspontját a kiszombori templom újjáépítésével kapcsolatban, s megállapította: „A kiszombori róm. Kath. Templomot (Torontál m.), melynek újjáépítési terve bemutattatott, a bizottság meg vizsgáltatta, és kimondta, hogy a templom szentélye [...] a templom értéktelen hajójának lebontása után mai állapotában fönntartandó. " 3 2 A szentéllyel kapcsolatos terv elkészítésére a MOB-tól a templom felújítási terveit elkészítő Csányi Károly kapott megbízást, akinek feladata tehát az volt, hogy a rotundát a templomról leválasztva, önállóan állítsa helyre. 3 3 Csányi azonban olyan tervet készített, amelyben a szentély egybeépült az új templommal, mivel a rotunda önálló formában való helyreállítása „a helyi viszonyoknál fogva akadályba ütközött". 3 4 A MOB - kényszerűen - elfogadta a javaslatot, 3 5 így a rotunda helyreállításában az a megoldás született, hogy változatlanul csonkított formában egy új, de a barokk helyett némi román vonásokat hordozó templom szentélye maradt. Az átalakítás során a szentélyben ekkor nem végeztek olyan feltáró munkát, amely segített volna tisztázni a rotunda eredetét, nem folytattak falkutatást, s így nem is fordítottak figyelmet arra, hogy megvizsgálják Sztehló feltételezésének helytállóságát a vakolat alatti falfestményekkel kapcsolatban. 3 6 Azt az 1910-es átalakítás mindenesetre elérte, hogy a kupola újjáépítésével megszűnt a beázás, s az északi falra ráterpeszkedő egykori emeletes sekrestye elbontását követően a helyére épített földszintes toldás szellősebbé, s láthatóbbá tette a rotundát. Ennek ellenére az átépítést követően a neoromán stílusú új templom impozáns külső megjelenése keveredett a korábbi templom belső terének barokk berendezésével, s belülről a rotunda-szentélyt is jóformán teljes egészében eltakarta a barokk oltár. 31 Uo. 94. sz. 32 A Műemlékek Országos Bizottságának működése az 1904. évben. In. Magyarország műemlékei. III. szerk.: Forster Gyula. Bp. 1903. 230. 33 A Műemlékek Országos Bizottságának működése az 1905. évben. In. Magyarország műemlékei. III. 235. 34 A Műemlékek Országos Bizottságának működése az 1907. évben. In. Magyarország műemlékei. III. 258., Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár. I.l.c. Kiszombor. 102. sz. 35 A Műemlékek Országos Bizottságának működése az 1907. évben. In. Magyarország műemlékei. III. 258. 36 DÁVID Katalin: Az Árpád-kori Csanád vármegye. 39., BÍRÓ Béla. 9. 93
