Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
MARJANUCZ László: Szeged társadalma és népességfejlődése a 18-19. században
3. Népsűrűség Szeged „vegyes gazdasági" helyzetét, multipoláris polgárosulását fejezte ki az alábbi időmetszetekben mért népsűrűsége. 5 1 Város neve Népsűrűség négyzetkilométerenként (fő) 1890 1900 1910 Szeged 107,1 126,2 145,2 Szabadka 77,0 85,2 97,1 Csongrád vm. 60,4 66,4 72,7 Hódmezővásárhely 73,1 80,0 82,1 Szeged megyei összevetésben a legurbanizáltabb település, amennyiben a környező agrárjellegű közösségekhez képest (Hmvhely, Csongrád vm.) közel dupla népsűrűséget mutatott fel. Ez nemcsak a kereskedelem és ipar nagyobb népességeltartó képességének, hanem a nagybirtok hiányának is köszönhető. Ugyanis vásárhelyi és megyei példák bizonyítják, hogy a birtokmegoszlás döntő módon befolyásolta a földművelés munkaszükségletét: az intenzív eljárások kezdetleges volta miatt a nagybirtok ugyanazon területen kevesebb munkásnak adott kenyeret mint a közép- és kisbirtok. Szeged többszektorúsága főként akkor tűnik ki, ha népsűrűségét a hagyományosan ipari jellegű városokkal hasonlíljuk össze. Győr egy négyzetkilométerre eső lakosainak száma 695 volt 1900-ban, míg Sopronban ugyanez az érték 259 fő. Esetükben nemcsak a közigazgatási és ipari hagyományokkal összefüggő kivételes népsűrűségről volt szó, hanem a polgárosodással való lépéstartásról is, hisz a népsűrűségi ráta Szegeddel egyező fejlődési ütemben nőtt. Valamennyi összefüggést igyekeztünk a polgári fejlődés népmozgalmi előfeltételeként értelmezni, annak az egyszerű ténynek a bemutatásával, hogy a lakosság növekedése elsősorban a belső piac szélesítésén keresztül hatott a polgári típusú átrétegződésekre. Természetesen a népsűrűség és iparosodottság közötti szorosabb korrelációból messzemenő következtetéseket nem szabad levonni, mert a prekapitalista korban lejátszódott (szabad királyi) városi népességkoncentráció e települések tradicionális iparnak kedvező közigazgatási kiváltságaival volt összefüggésben. Később, ez a társadalmi-népességi adottság kedvezőbb feltételeket nyújtott a modern polgári haladáshoz. Mindenesetre Szeged népességi mutatókkal jellemzett polgárosodottsági foka Jelentős reformkori előzményekre támaszkodhatott, amennyiben Szeged már a 19. század első felében fokozatosan kibontakozva a rendi társadalmi súlya alól, a Dél-Alföld elsőrendű piacközpontjává vált. Bácskai Vera faktoranalízissel elvégzett kutatásai Szegedet a nagyon fejlett regionális piacközpontok közé sorolja, egyebek között a tradicionális központi funkcióknál fontosabb gazdaságszervező súlya miatt. Szeged önálló, kb. 70 000 főre rúgó piaci vonzáskörzete fejlett és nagy jövedelmű szántóföldi, kereskedelmi és kézműipari tevékenységen alapult. 5 2 51 PÁLFY-BUDINSZKY Endre - HERGAR Viktor: Szeged városépítési problémái. Szeged, 1934. 36-37. p. MSK 1900/1. 83-84. p., 1910/64. 20. p. 52 BÁCSKAI Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Budapest, 1988. 21. p. 27
