Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve
1984-ben Bél Mátyás születésének évfordulója alkalmából országos konferencia szervezésére, 1987-ben Pázmány Péter halálának tiszteletére tudományos konferencia összehívására. Sor került a magyar parasztkérdés megtárgyalására szervezett ülésre, valamint a hazai nemzetiségek és kisebbségek kutatására vonatkozó több konferencia megrendezésére is. A magyarországi szerbekről volt egy konferencia, illetve a szegedi és magyarországi zsidóság sorsát áttekintő ülésszak megrendezésére is sor került. 1988-ban a cserkész-kiállításhoz kötődően, külföldi és belföldi érdeklődők részvételével nagyszabású cserkész-konferenciát szerveztek a Fekete házban. Kiemelendő és maradandó az említett konferenciák szakmai-személyes jellegén túl, hogy valamennyi említett rendezvény előadás-anyaga a múzeum saját kiadásában önálló kötetben is megjelent. Ezek címét és pontos adatait a tanulmány végén közöljük. 1992-ben Klebelsberg halálának alkalmából nagyszabású konferenciával ünnepelte a Történeti Osztály az évfordulót, amelynek méltó helyet a Városháza dísztermében találtak. A következő évben pedig a szegedi várostörténet kimagasló egyéniségére, Glattfelder Gyula püspökre, szintén konferenciával történt a megemlékezés, halálának 50. évfordulója alkalmából. Ez utóbbi két konferencia anyaga is megjelent a múzeum kiadásában, önálló kötetben. A Történeti Osztály működése során igen jó kapcsolatot épített ki a Szegeden, illek ve a Csongrád megyében működő különböző egyházakkal és felekezetekkel. Az eddig ismertetett kiállítási programban 1990-ig tekintettük át az egyházi anyagok bemutatását. Az együttműködés a katolikus püspökséggel, a református lelkészségekkel, valamint a szerb-ortodox, illetve a zsidó hitközséggel egyaránt jó. Ezt jelzi, hogy 1986-ban elkezdett egyházművészeti sorozat a katolikus anyag befejeződésével, 1-991-ben, a református egyház legszebb egyházművészeti és kulturális anyagainak bemutatásával folytatódott. 1993-ban került sor az ortodox anyag bemutatására, amelyet elsősorban a szegedi szerb ortodox anyag igénybevételével szerveztünk meg. 1994-ben az Osztály a zsidó egyházművészeti kincsek, illetve a holocaust szegedi és Csongrád megyei történetének bemutatására vállalkozott. A Történeti Osztály és a múzeum egyik legkiemelkedőbb hazai és nemzetközi tekintélyt kiváltó eseményére 1993-ban került sor. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát közreműködésével a szegedi múzeum kölcsönkérte Ausztriából a Máriazelli kegyhelyről a szegediek által elkészített és Máriazellnek adományozott, 1709-ben készült fogadalmi képet, amely több szent ábrázolása mellett Szeged város látképét is tartalmazza. Ez a hiteles városkép igen fontos dokumentuma Szeged története szempontjából, és eddig csak a Bálint Sándor számára készített és általa publikált egyetlen fekete-fehér kép formájában volt ismert. 9 5 Mivel a kép eléggé megrongálódott és főképp bepiszkolódott, a város vállalta, hogy Máriazellről kölcsönkérve, restauráltatja és azután a megfelelő dokumentáció elkészítése után visszaszállítja oda. Az elismerést bizonyítja az a tény, hogy a Máriazelli kegyhely a kivételes eseményre engedélyt adott és a kegyképet a Történeti Osztály tagjai Szegedre szállították. Szabó Tamás restaurálta a képet, amely ezután a múzeumban több hónapig volt kiállítva és számos érdeklődő tekintette meg Gyulay Endre megyéspüspökkel az élen. Ezután került sor a kép visszaszállítására Máriazellbe, miközben a fekete-fehér és színes dokumentáció Szegeden maradt. 95 BÁLINT Sándor: Egy ismeretlen régi szegedi városkép. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1958-59. Szeged, 1960. 191-196. 223
