Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve
akkor sem győzték a muzeológusok (jelen esetben Reizner) a megszerzett anyagok azonnali beleltározását, itt például valamikor az 1890-es évek közepén kerülhetett erre sor. A következő, 79-es tétel szintén a régi szegedi várra vonatkozó anyagot tartalmaz. Ez azonban egy 1885-ben készült fotóanyag, 9 fölvétel, amely Budapesten, az akkor tartott nagyszabású La Franconi-féle gyűjtemény bemutatása alkalmával készült. Ez a remek olasz gyűjtemény ekkor volt kiállítva és a sok magyarországi vár és város 17. századi látképét ábrázoló gyűjteményből a pesti Klösz, illetve a szegedi Letzter fényképész cég készített másolatokat a város megbízásából. Az így elkészült 9 fotó került a gyűjteménybe. Reizner ezeket több oldalon keresztül részletesen ismertetve sorolja be a leltárkönyvbe. A 83-as tétel szintén egy fénykép, amely a bécsi Burgban lévő gobelinről készült, Szeged 1686-os ostromáról. Reizner leírja, hogy a képet Szeged városának kérésére gróf Tisza Lajos közbenjárásával sikerült elkészíttetni és ezt 1894-ben adta át a múzeum részére a város. Az új épületbe költözött, megnövekedett térrel rendelkező városi könyvtár és múzeum számára 1897-ben készült el a szervezeti működési szabályzat. Ez a könyvtár részére már korábban, még 1884-ben kidolgozott és 1886-ban jóváhagyott szabályzat újabb változata. A helyi akaratot az országos rendelkezések még tovább segítették. 1897 december 10-én írta alá a király azt a rendelkezést, amely az országban működő „törvényhatósági, községi, felekezeti és egyesületi múzeumok és könyvtárak országos felügyeletére, szervezésére és gyarapítására vonatkozó szabályzat" volt. Ez gyakorlatilag olyan egységes előírást és szabályozási rendszert vezetett be, amely a számos helyi és egyedi sajátosságot mutató, ilyen jellegű intézmények berendezését, működését alapvetően megváltoztatta. 1 3 E szabályzat következtében kerül sor immár hivatalosan a növedéki napló, szaklajstrom, stb. vezetésére, illetve ennek nyomán történnek alapvető szabályozások a jelzett intézményekben működő emberek szakképzettségére vonatkozóan. 1 4 Reizner a Szeged városi Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum legfontosabb adottságait rögzítő írását a kor kiemelkedő szakfolyóiratában, a Magyar Minervában ismertette a 738-as szám alatt. Itt előbb a Somogyi Könyvtárat írta le, majd b. pont alatt a múzeumot, amelyben érem- és régiségtár címszó alatt sorolja föl az itt található gyűjteményt. Itt közli Reizner, hogy a gyűjtemény alapját képező régészeti anyag elsősorban az árvízzel kapcsolatos földmunkából származik, majd ezt íija: „Ehhez járult több kisebb adomány is, a városi Levéltárban őrzött emlékek áthelyezése. Gyarapodott a gyűjtemény a czéhek ereklyéi által is, de különösen a város által megvásárolt Lászy, Reizner és Abelles-féle érem- és régiséggyűjtemények bekebelezése útján nyert jelentőséget." Majd nem sokkal később ezt íija: „Állománya 455 őskori, 1840 antik és régibb középkori tárgy, 250 fegyver, 756 középkori művészeti, 47 kegyeleti tárgy, s 43 egyéb emlék... 98 db pecsét, két külön teremben elhelyezve". Ezután fölsorolja a régészeti anyagot, majd megjegyzi: „Van szerzeményi naplója és leltára". Reizner hozzáteszi még, hogy 6 éven aluli gyermekek kizárásával vasár- és ünnepnapon délelőtt 10-től 12-ig mindenki látogathatja. Ez tehát a múzeum azon érem- és régiségtári anyaga, amely a történeti gyűjteményt is magába foglalja. Természetesen a fentebb ismertetettebbek alapján a szépművészeti gyűjtemény képei között található több olyan festmény, kép, stb. amelyek tartalmuknál fogva 13 I. m. 55-56. 14 I. m. 56 183
