Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete

két evangélista pedig a későbbi, XV. századi keletkezésű, s a ferencesek itteni térhódításával magyarázható Veronika kendője ábrázolás alatt volt megtalálható.

11

7 Önálló véleményt fogalmazott meg viszont a 2. számú falképpel kapcsolatban, amely álláspontja szerint Árpád-házi Szent Erzsébetet és két leányát, Gertrúdot és Zsófiát ábrázolta.

11

8 Szent Erzsébet kiszombori kultuszát szerinte az a tény igazolhatta, hogy II. András királyt a közeli egresi ciszterci apátságban temették el, továbbá az is, hogy az Anjou királynék nagy tisztelettel voltak védőszentjük iránt. Megemlíti még, hogy Károly Róbert özvegye, Erzsébet királyné volt az, aki 1361-ben új síremléket állított a Kiszomborhoz alig néhány kilométerre lévő Csanádon, Szent Gellért tiszteletére.

11

9 Mindez bizonyíték arra, hogy a Maros-vidék és a királyi udvar között szoros kapcsolat volt, s ez az Erzsébet-kultusz itteni jelenlétét is értelmezhetővé tette. E kapcsolatot csak erősítette a Csanád nemzetséghez tartozó Telegdi-család kiszombori kötődése: 1360-ban itt építették fel nemesi kuriájukat.

12

0 Prokopp Mária is osztotta tanulmányában azok véleményét, akik az 1350-1360-as évekre datálható freskók keletkezését Telegdi Tamás csanádi püspök, majd esztergomi érsek ténykedésével hozták összefüggésbe. Szerinte egyértelmű bizonyíték erre a falképek művészi színvonala, amely „a királyi és prímási udvarokkal való közvetlen kapcsolatra utal"

12

1 A régészeti feltárások alapján Kozák Károly kísérletet tett arra, hogy a hatkaréjos körtemplomok építési időrendjét megállapítsa. Marosi Ernőhöz hasonlóan ő is az 1187-ben

12

2 bizonyíthatóan a johanniták birtokában lévő karcsai templom datálásából indult ki, s megállapította, hogy a körtemplomot bizánci előképek (föltehetően a Hagia Sofia északkeleti sarkánál álló körtemplom, Miletos vagy más palesztinai körtemplom) alapján a johanniták építették, feltehetően III. Béla idején, 1173-1186 között, s a korábban már többször jelzett bővítést is ők végezték el az 1217. évi keresztes hadjáratot követően. Az építészeti és stüuskritikai elemzésen túl, amely bizonyította a templom XII. századi keletkezését,

12

3 a bizáncias vonásokat III. Bélával és annak bizánci kapcsolataival hozta összefüggésbe. III. Béla felesége, Antiochiai Anna Mánuel bizánci császár feleségének a testvére volt, s vélhetőleg az ő közvetítésükkel, valamint a johanniták közreműködésével jutott el Magyarországra Antiochiai Szent Margit tisztelete, aki a karcsai, valamint a karcsai építési stílusával rokonságot mutató, s a környék építészetére nagy hatást gyakorló, szintén a johanniták birtokában lévő Csurgói templom védőszentje is lett.

12

4 117 Uo. 165-166. 118 Uo. 164-165. 119 Uo. 165. 120 Uo. 121 Uo. 122 BAI.ICS Lajos: A római katholikus egyház története Magyarországon. Bp. 1885-1890. II. köt. 2. Rész. 300. Kozák Károly. III. Orbán pápának a karcsai johannita birtokot említő oklevelét hibásan 1186-ra datálta! Lásd: KOZÁK Károly: Téglából épített körtemplomaink. 60-61. 123 KOZÁK Károly: Téglából épített körtemplomaink. 61-62. és 81. 124 Uo. 63., Vö.: BALICS Lajos. II. köt. 2. rész. 301., REISZIG Ede: A jeruzsálemi SzenUjános lovagrend Magyarországon. Bp. 1925. II. 74-76. és 32-38. Reiszig Karcsa azonosítása tekintetében bizonytalan volt. A johanniták birtokviszonyait tárgyaló munkájában külön kezelte a Zemplén megyei karcsa johannita birtokát, mint a budafelhévízi, illetve sziráki birtok tartozékát (REISZIG Ede. II. 27. és 140.), ugyanakkor részletesen leírt egy Harcha (Charcha) nevezetű, Szent Margit tiszteletére (!) épült lovagházat, mely első ízben III. Orbán pápa egy 1187. június 23-án kelt oklevelében fordult elő, s mely Reiszig véleménye szerint valahol a Duna-Tisza közén vagy a Tisza és a Maros szögében feküdhetett. IV. Béla 117