Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete

19. kép: A falképek rétegei Kisterenyei Ervin vizsgálatai alapján a: A falképek legkorábbi rétege (szekkó) - b: A falképek második periódusa, cc. 0,5 cm-es festőrétegre (intonaco) készült freskók. - c: A falképek harmadik periódusa. - d: Ornamentika, későbbi festés, valószínűleg a „Veronika" kompozícióval (c) egyidőben készült javítás. - e: Tégla falazat (vakolat elpusztult) - fehér felület: középkori alapvakolat emlékeként tartja számon a kiszombori freskókat Prokopp Mária is az itáliai trecentónak a közép-kelet európai falfestészetre gyakorolt hatásáról írt monográfiájában.

115 Prokopp Mária 1993-ban - egy Dávid Katalin köszöntésére összeállított kötetben részletesebb elemzést is adott a rotunda falfestményeiről. Dávid Katalin nyomán, s szemben Kisterenyei Ervin kutatási eredményeivel, a központi helyen lévő Szent Anna harmadmagával ábrázolást ő is programadó képnek tartotta, s ezt a templom titulusával hozta összefüggésbe. Egyértelműnek tekintette az Antiochiai Szent Margit-ábrázolást is, amelyet, Kozák Károllyal összhangban - mint látni fogjuk - a johanniták itteni jelenlétével hozott összefüggésbe.

11

6 Az evangélista ábrázolását ő is Szent Mátéval azonosította, azzal, hogy a másik három apostol is helyet kapott a falképeken. Véleménye szerint Szent Márk vélhetőleg a délkeleti karéj keleti falán, Mátéval szemben, a másik 115 PROKOPP Mária: Italian Trecento Influence on Murals in East Europe Particulary Hungary. Bp. 1983. Akadémiai. 101. és 160. 116 PROKOPP Mária: A kiszombori körtemplom gótikus falképei, in: „Ex invisibilibus visibilia...". Emlékkönyv Dávid Katalin professzorasszony 70. születésnapjára, szerk.: DANKÓ László kalocsai érsek. Bp. 1993. Pesti Szalon - Ferenczy kiadó. 164. 115