Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete
helyre. Arra azonban figyeltek, hogy magát a templomot úgy alakítsák át, hogy az a korábbinál harmonikusabban illeszkedjen a rotunda-szentélyhez. Ennek szellemében kapott a templom új főoltárt, egyszerű (sárgás-fehér) falfestést és kazettás mennyezetet. 5 4 Mindennek ellenére a felújítás nem volt mindenben sikeres, elsősorban a rotunda falazatának felvizesedése, azaz a magas talajvízszint okozott a freskók épségét is veszélyeztető problémát, mivel a falak szigetelése elmaradt. Ezt a MOB engedélye alapján 1942-ben egy „légszigetelési" eljárással pótolták, ami nem jelentett mást, mint hogy légcsatornákat vágtak a szentély belső falán. E megoldás aligha biztosította megnyugtató módon a rotunda és a freskók állagvédelmét az ez után is tapasztalható felvizesedéssel szemben. 5 5 4. A HATVANAS-HETVENES ÉVEK ROTUNDA-KUTATÁSAI. KONCEPCIÓK A KÖRTEMPLOM XI. SZÁZADI ÉPÍTÉSÉRŐL A kiszombori körtemplom az 1939-1940-es feltárás és restaurálás után ismét kikerült az érdeklődés homlokteréből. Igaz, a II. világháború, majd az azt követő újjáépítés aligha teremtett alkalmas feltételeket a kutatás számára. Ezekben az években egyedül a falu monográfusa, Kiss Mária Hortensia tett kísérletet arra, hogy magyarázatot adjon a rotunda építésének még megválaszolatlan kérdéseire. Álláspontja azonban nem tért el a XIX. század végi történészek, Ortvay és Borovszky véleményétől: a templomot szerinte is a Csanád nemzetség építette, a Tatárjárást követően, a XIII. században. 5 6 Mérete alapján azonban - mint megállapította - nem lehetett a falu temploma, hanem kereszen telőkápolna, „ vagy még inkább a Csanád nemzetségbeli földesúr magánkápolnája volt. A rotunda XIII. századi építési időmeghatározása hosszú ideig általánosan elfogadott nézet volt a magyarországi román kor kutatói körében, bár voltak kutatók, akik valamivel korábbra, a XII. végére datálták a körtemplom építését. Bercsényi Dezső a magyar művészet nagy monográfiájában Csányi Károly és Lux Géza Karcsáról írott tanulmányának datálási rendjével egybeeső módon Karcsa-Gerény-Kiszombor időrendet állapított meg, s a kiszombori rotunda építését a XIII. századra tette. 5 8 Ezt vette át Bálint Sándor is. 5 9 Ugyanakkor a Gerő László által szerkesztett Magyar építészet c. munka a XII. századi építést fogadta el, 6 0 s ugyanezt tette Genthon István is, aki szintén XII. századi körtemplomként írta le a kiszombori rotundát. 6 1 Némi finomítással a XIII. századi datálási rendet követte Csemegi József is, aki egy 1960-ban kiadott tanulmányában elsősorban elméleti megközelítésből, a rotundák 54 B ARTH Ferenc. 48. 55 KLSTERENYEI Ervin. 311. 56 Kiss Mária Hortensia. 9. 57 Uo. 81-82. 58 A Magyarországi művészet története. A honfoglalástól a XIX. századig, szerk.: DERCSÉNYI Dezső. Bp. 1961. II. kiad. 118. 59 BÁLINT Sándor: Szeged városa. Bp. 1959. Képzőművészeti. 10. 60 Magyar építészet (a XIX. század végéig) szerk.: GERÓ László Bp. 1954. II. kiad. 38. 61 GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei 2. Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Felsővidék. Bp. 1961. Képzőművészeti. 165. 62 Noha a kiszombori rotunda építéstörténete tisztázatlan - jegyezte meg Csemegi - az biztosra vehető, hogy a bordás boltozat a hatfülkés köpenyfalhoz képest későbbi eredetű és a XIII. századra tehető. Ez 101
