Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
Iráni eredetű hatások a magyar régiségben - A jászok és iráni jövevényszavaink eredete
Iráni eredetű hatások a magyar régiségben peremén, talán közvetlenül az ősmagyarba és részben törökbe, vagy attól északabbra élő más iráni népek nyelvi hagyatékába tartoztak, és tőlük jutottak tovább, az ősmagyarba részben török közvetítéssel. 21 0 A figyelemre alig méltatott tanulmány egyet alighanem jól jelez, mégpedig azt, amire Szemerényi a perzsából való kölcsönzések esetében határozottan felhívta a figyelmet: van-e vajon történeti magyarázat ilyesféle különös nyelvi tényekre? Véleményünk szerint a kaukázusi magyar őshaza és az alánból való ottani szókölcsönzések esetében éppen a történeti háttér hiányzik. Bizonyára ezt ismerte fel lassan-lassan a kutatás, amikor az utóbbi évtizedekben óvatosabban vagy nyíltan elutasítja a Kaukázus-modellt. 21 1 Tapasztalataink szerint azonban ezzel párhuzamosan nem került sor a kaukázusi modellhez társuló szókölcsönzés nyelvtörténeti hátterének a felülvizsgálatára, jelesen arra, hogy Gombocznál nemcsak a kaukázusi együttélés szerepel, hanem az is, hogy egy ilyen, az alánból az ősmagyarba való szókölcsönzést az átvett szavak 4-6. századi iráni hangalakja is bizonyít. Ilyen korai iráni hangalakokkal aligha hozható komoly összefüggésbe az, hogy Györffy szerint a 210 SZEMERÉNYI 1951, 66-84, 500-501 - ismét megjelent azonos címmel SZEMERÉNYI 1979, 229-246; CZEGLÉDY 1975,52-53. 211 Kivétel talán Apor Éva, aki továbbra is kitart amellett, hogy a 6-9. század táján a magyarság vándorlása során hosszan időzött a Volga-Don alsó folyásánál, s itt került szomszédságba az alánokkal. Kapcsolataik jele a magyarba került alán/óoszét - és az egyelőre elhanyagoltként kezelt, óoszét-alánba került magyar - jövevényszavak mellett a Nart-eposzban is megmutatkozik, amelynek versformája feltűnően közel áll az ősi magyar felező tizenketteshez (APOR 1980, 389-390). A MNyT 1989, 279 azonban napjainkig úgy látja, hogy miután „...a magyarság az uráli átjáró tájékáról délebbre, a Kaukázustól északra elterülő síkságra: a Kubán folyó vidékére költözött, újabb iráni népekkel, főként alánokkal került összeköttetésbe. ... valószínű, hogy biztosan alán eredetűnek vehető szavaink a Kubán-vidéki tartózkodás idejéből valók." Akad, aki még ma sem tud dönteni abban a kérdésben, hogy volt-e vagy mégsem volt a magyarságnak kaukázusi „őshazája", így pl. ERDÉLYI 1993,15,36-37. 97
