Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
Iráni eredetű hatások a magyar régiségben - Szarmaták, alánok, jászok és a magyar nyelv iráni jövevényszavai. Az állítólagos kaukázusi őshaza
Iráni eredetű hatások a magyar régiségben mányosan először W. Tomaschek állította fel. 1880-ban írta a következőket: „... mielőtt a hun-bolgárok és más török törzsek Turkesztánból nyugatra húzódtak, és mint egy hatalmas, soha többé meg nem mozdítható ék beékelődtek az ugro-finnek és az irániak közé, iráni vagy azokhoz nagyon közel álló nomádok törzsei nemcsak Du-ab területén, hanem a Pontustól és a Kaukázustól északra fekvő vidékeken, valamint a volgai sztyeppen és a Dél-Uraiban is széltében el voltak terjedve, és közöttük és az ugrofinnek között sokféle kölcsönös kapcsolat állott fenn. Jelesen a szkolotok [szkíták] ottléte, továbbá az alánoké, akik több okból is a mai oszétok elődeinek tekinthetők, nem marad184 hatott hatás nélkül az északi népek világára és nyelveikre;..." Néhány évvel később pedig, némileg leszűkítve a térséget és az időt, a következőket írta: „A régi időkben észak finn világa és a Kaukázus között, az ugor Ural és a zoroasztriánus Szogdiána között csak nomád iráni törzsek éltek, a szkolotok [bizonyára szkíták], valamint a helyükbe lépő szarmaták és alánok. Mindezek az irániak, főleg az alánok voltak a Krisztus előtti időkben 185 a legnagyobb hatással az ugorokra és a permiekre." Ebből a gondolatkörből indult ki azután Munkácsi Bernát, aki alapos finnugrisztikai alapképzettség és munkásság után életének jó részét a magyar (és más finnugor) és az iráni nyelvek kapcsolatainak szentelte. 18 6 A magyar nyelv kimondottan alán jövevényszavaival kapcsolatos legfontosabb munkájában 18 7 184 TOMASCHEK 1880, 747. 185 TOMASCHEK 1883. 186 MUNKÁCSI 1894; MUNKÁCSI 1894a; MUNKÁCSI 1894b; MUNKÁCSI 1900; MUNKÁCSI 1900a, MUNKÁCSI 1901; és természetesen a, sajnos, torzóban maradt, fő műve MUNKÁCSI 1901a. 187 MUNKÁCSI 1904, és magyarul ugyanaz MUNKÁCSI 1904a. A 7. és 19. oldalakon mondottak szerint „Röviden összefoglalva eddigi fejtegetésünk eredményeit, megállapíthatjuk, hogy a mennyire a történeti adatok során a magyarok legrégibb lakóföldjéhez eljuthatunk, ezt a Kaukázus északkeleti részén elterülő pusztaságon, a Terek, Kuma és Volga folyók közén találjuk. E területről délre, a Terek folyón túl lakott az alán nép főtömege.... Ugyané 91
