Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)

Az avar hring és a gyűrűs sáncok és várak

Az avar hring és a gyűrűs sáncok és várak őrzött kincsek egy részének birtokába Pippin). Mivel azonban a korai és kései avarok korában a környező népek, így a szlávok, germánok és különösen a Balkánon a bizánciak területén és hagyományaiban a szertartások színhelyei, a templomok a haj­dani sáncos-körárkos szentélyektől teljesen elütő 16 6 (bár eseten­ként azok egyes típusaira visszavezethető 16 7) formákat öltöttek, az Adalbert által torzán leírt, általa tehát sohasem látott, csupán hallomásból ismert kilenc gyűrűs avar hringet iráni eredetű hagyo­mánynak kell tekintenünk az avaroknál. Iráni eredetű, alávetett iráni (szarmata-alán) népektől átvett hagyománynak, éppen úgy, mint a kardkultuszt, amely hagyományokat a hunok és az avarok vagy már keletről hozták magukkal (és ez a valószínű), vagy csak a Kárpát-medencében talált és leigázott, iráni nyelvű, azaz szarma­ta-alán népektől ismerték meg. De akár mind a két, egymás hatását csak erősítő átvétel együttesen is elképzelhető. Egy ilyen feltevés igazolása szempontjából a már a mágikus karddal kapcsolatban részletesen ismertetett aul uljapi 1982.5. szentély is tekinthető egy olyan, a környezettől árokkal és gerenda-paliszáddal elzárt szent térségnek, amelyen vagy a ha­lottak világával, vagy a kard istenével, vagy mindkettővel kap­csolatos időszaki - a halottakra emlékező - szertartásokat és áldozatokat mutattak be. Biztosra vehető, hogy az uljapi szen­télyek iráni nyelvű, késő szkíta vagy korai szarmata ethnikum­hoz köthetők. Ebből a szempontból rendkívüli jelentősége van egy szentélynek, amely a Fekete-tengertől északra eső térségen a középső bronzkori katakombás művelődés Ingul-kultúra nevű 166 HULTGARD 1993; HERRMANN 1993; StUPECKI 1993; GUSAKOV­KULAKOV 1991. 167 így pl. a szlávoknál a szabad ég alatti szent helyek, az ún. kultuszkörök (StUPECKI 1993, 278-287, Abb. 16-17), illetve a téglalap alakú kelta Viereckschanzenben vagy még ősibb Grabenanlagen-formákban elődjüket bíró szláv hosszú-templomok (StUPECKI 1993, Abb. 18). Vö. még VÖL­LING-WIRTZ1994, gazdag irodalommal. 77

Next

/
Thumbnails
Contents