Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
Az avar hring és a gyűrűs sáncok és várak
MAKKAY JÁNOS lettek a bástyák." 15 2 A későbbi iráni hagyomány szerint a Kayanida-uralkodók egy csodálatos várban éltek, amelynek hét körfala aranyból, ezüstből, acélból, bronzból, vasból, kristályból és drágakövekből volt. A várban őrizték Xusrö király tálját. 15 3 Hét fallal körülvett királyi palotáról és kincstáráról a régészet sem Iránban, sem másutt nem tud, ismerjük viszont az óiráni rituális törvények gyűjteményének, a Videvdat-nak az adatát, amely szerint valamikor az ősidőkben Yima, az első mitikus király Ahura Mazda tanácsára egy négyszögletes térséget épített, a varai, amely három térségből állott, alsóból, középsőből és felsőből, amelyek mindegyike magába zárta a másikat. A felső vagy külső rész kilenc koncentrikusan elhelyezkedő falból állott, a középső hat falból, az alsó háromból. 15 4 Jordanes egyébként megemlítette (cap. 52), hogy amikor Attila halála után a hunok a gótok egy részét, Valamert megtámadták, és vereséget szenvedtek, a Dnyeper vidékére menekültek, és a helyet lingua sua hunni var appellant, azaz amely [menedék]/ie/yeí a saját [hun] nyelvükön var-nak nevezték 15 5 Természetesen ilyen építmények sem ismeretesek a korai iráni nyelvű népek területeiről, jelentős számban ismerünk viszont olyan ceremóniális helyeket, amelyek kerekek vagy szögletesek, és egytől háromig terjedő koncentrikus fal veszi körül őket, belsejükben nincs nyoma mindennapi megtelepülésnek, annál több jel utal szakrális cselekményekre. 15 6 Ennélfogva az a valószínű, hogy az ilyen, varanak [lásd vara > magyar 'vár'!] nevezett szertartás központok a mitikus első király, Yima tiszteletére bemutatott szertartások színhelyei voltak. Az a valószínű, hogy a megfelelő legendás történetek feltehetően a felbomlóban lévő indoiráni nyelvi egység időpontjára, 15 7 azaz 152 Hérodotosz 1.98. 153 HARMATTA 1994, 167-168. 154 MAKKAY 1986, 15-16, további részletes irodalommal. 155 BLEYER 1906,110. 156 Az iráni szentélyekhez legújabban ld. SARIANIDI 1994. 157 MAKKAY 1986,16,12., 15. j. 74
