Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)

A kard

MAKKAY JÁNOS szablya) a megtalálásáról számol be. Nos, „1927. május 4-én délután e [névtelen] domb nyugati oldalán Balázs János bojtár figyelmes lett arra, hogy a disznók csillogó lemezeket túrtak ki. Jelentést tett a tanya bérlőjének, Geszterédi Lászlónak, aki ... kiment a helyszínre. ... A feldúlt sír különböző fémtárgyait összeszedték, valamint az emberi és állati csontokat. ... Az összeszedett arany-, ezüst-, bronz- és vastárgyak száma összesen 107. A koponyát és a tárgyak egy részét a disznó összerágta úgy, hogy abból csak a homlokcsont egy része és a bal oldali koponyatető maradt meg. A ... varratok teljesen össze vannak csontosodva, ... ami arra mutat, hogy a koponya öreg emberé volt."

10 Lehet, hogy a kisbojtár és a disznók összebeszéltek, lehet, hogy nem. Az kétségtelen, hogy a második vagy ál-Attila-kard (a bécsi szablya) eme egyik igazi párja

1

1 esetében éppenséggel az történt meg, amit az egyelőre meg nem talált Attila-kard történetében Bóna ravasz germánok álnok ügyeskedésének és cselszövésének tart. Reálisabban látta a kérdést G. Dumézil: „Megeshet persze, hogy némely leigázott szkíta próbált 'Árész kardjával' hízelegni urának, hogy e kard hamis is lehetett, mindazonáltal királyi talizmánnak tekintették, s így ugyanolyan reményeket fűztek a birtoklásához, mint amilyenekre korábban [szkíta] királyukat az égből lehullott tárgyak, fegyverek birtoklása feljogosította. ... Összegezve, az elbeszélés Attiláját rászedte a szkíta istenség: a 10 KISS 1938,10-11. 11 RÉVÉSZ 1991,89-90. A karosi 11/11. és 11/52. számú vezéri sírok szablyáit „csak" aranyozott ezüstlemezek díszítik. Viszont a bécsi szablya legközelebbi rokonává avatja az 52. sír szablyáját kiképzésének néhány technikai eleme. Ld. részletesen RÉVÉSZ 1993,154-162, valamint szíves szóbeli közlése. Az 1974-ben Rakamazon, a Strázsadombi dűlőben talált egyik sír szablyájának aranyveretei még a geszterédinél is közelebbi rokonai a bécsi kard díszeinek, és Dienes István szerint a bécsi szablya eredetileg a trónvárományosnak, azaz a keleti dukátus fiatal urának a méltóságjelvénye lehetett (RÉGFÜZ I. 28 (1975), 88-89; DIENES 1975, 106; valamint már a rakamazi aranyveretes szablya ismeretében részletesen DIENES 1976,161-166, 183-190). A kérdés összefoglaló bemutatására ld. még KOVÁCS 1987! 14