Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)
Bárkányi Ildikó: Pálmonostora benépesülése történeti adatok és húsz év (1846–1866) házassági anyakönyvi bejegyzései alapján
Péteriben született férfiak közül csak kilencnek a foglalkozása volt dohánykertész, míg a többi földműves és cseléd volt. 3 9 A népesség mozgékonyságát jól mutatják az anyakönyvi adatok is. A péteri házassági anyakönyvek 20 évnyi adatát dolgoztam fel. Mielőtt a számadatok ismertetésére térnék, fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezek csupán mutatóként kezelhetők, hiszen a letelepedés tényét csak halálozási bejegyzések egybevetésével állapíthatnánk meg teljes biztonsággal. A húsz év alatt 565 házasságot kötöttek Péteriben. Évente általában 20 — 29-et, kiugróan magas a szám 1850-ben (48), illetve 1861-ben, amikor 58 volt az esketések száma. A cédulázás során minden házasságot kötő személy adatait külön rögzítettem: így 1130 nevet, születési időt és helyet, lakhelyet feltüntető cédulát dolgoztam fel. Külön kezeltem Péteri és Alsó-Péteri lakóinak adatait. A cédulákat négy csoportba soroltam, melyek — ha nem is hiánytalanul — jelezhetik a be- és kitelepülési folyamatokat. I. Az első csoportban elkülönítettem azokat az adatokat, melyek a két település benépesüléséhez nem nyújthattak támpontokat, mivel a házasulandók egyikének sem születési helye Péteri, s a férj lakóhelye egy esetben sem az. így, ha a feleség nem Péteriben született, de ott lakik, a házasságkötés után valószínűleg férje lakhelyére költözik. (Bár a későbbi letelepülés esélyét nem lehet itt sem kizárni.) 166 személy kapott ebben a csoportban helyet. A leggyakoribb születési, illetve lakhelyek: Csany, Mindszent, Pusztaszer, Csongrád, Anyás, Dóc, Dongér, Bäks. II. A második csoport adatai mondanak a legtöbbet a benépesülésre vonatkozóan. Itt azok a személyek kaptak helyet, akiknek a lakhelye minden esetben Péteri, jóllehet, nem ott születtek. Közel 500 adatból a következő tanulságot lehet levonni: a legtöbb betelepülő (az egyszerűség kedvéért nevezen annak) Csany községből (54 fő), Félegyházáról (48 fő), Csongrádról (39 fő), Mindszentről (22 fő), Baksról (20 fő) és Dongérről (19 fő) érkezett. 10 főnél kevesebb jött Szajánból (8), Kecskemétről (6), Fehértóról (5), Anyásról és Felső-Szentgyörgyről (4-4), Hantházáról (5). A többi település, szám szerint 55, 1-2 fővel szerepel, s földrajzilag széles területet ölel fel. (Nagyszombattól Törteiig, illetve Székesfehérvárig). 169 péteri születésű fiatal kötött házasságot ez alatt a hűsz év alatt. A péteri születésűek között az alábbi családnevek szerepelnek: Andrási, Balogh, Bakos, Baksai, Barna, Bodócs, Boldog, Bori, Bozó, Búza, Czombos, Csiba, Csikós, Csúri, Dávid, Dudás, Dulicsek, Faragó, Farkas, Ferenczi, Forgó, Gazsovics, Gál, Gera, Gyovai, Hajagos, Hegedűs, Huszka, Joó, Juhász, Kasza, Kató, Kiss, Koncz, Kovács, Kővágó, Kurucz, Laczkó, Lajos, Lantos, Magony, Mencser, Molnár, Nagy, Nóvák, Ökrös, Padlócz, Papp, Patai, Patak, Pálinkó, Pázsik, Pintér, Pomázi, Pozsár, Pölös, Pusztai, Samu, Sándor, Seres, Süli, Szabó, Szarvas, Szeri, Szénási, Takács, Tarak, Tari, Tóth, Túri, Vajda, Valkovics, Virág, Zolnai. Csanyi nevek a következők: Andrási, Bazsó, Bánfi, Benedek, Bukros, Ceglédi, Czibulya, Czombos, Csendes, Csúri, Faragó, Forgó, Gál, Gera, Hajagos, Júdik, Kató, Keviczki, Kiss, Koncz, Korpa, Laczkó, László, Molnár, Nagy, Papp, Samu, Seres, Sipka, Süli, Szarvas, Szaszkó, Tóth, Varga. " BKML Kkfházi Fiók. Félegyházi Cs. Kir. Járási Kap. iratai. Puszta-Péteri Katonakötelesek összeírása. (A szövegben jelölt évekből.) 76
