Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Gyetvai Péter: Migrációkutatás és az egyházi anyakönyvek

1812-ben pedig segédpüspöke végezte a hivatalos egyházlátogatás kapcsán a bérmálás szentségének a kiszolgálását. Mivel a török hódoltság után ezek voltak az első alkalmak a főpásztornak és a híveknek a helyszínen való találkozására, azért a jelentkezők közt nagyon sok felnőttet is találunk. Szólnunk kell még az anyakönyvi anyag kijegyzésének és felhasználásának a módszeréről. Erre nézve általános utasítást, vagy kötelezően követendő eljárást adni megítélésünk szerint nem lehet. Aki most vesz kezébe először anyakönyvet, az lehet, hogy kezdeti kijegyzéseit hamarosan teljesen kiselejtezi, mert menet közben alakul egy olyan eljárás, amit követni helyesnek tart. Annyit azonban kezdettől fogva érdemes megtartani, hogy az egyes adatokat mind külön-külön cédulákra vezessük. Jelen esetben egyes személyekről, vagy egyes családokról van szó, s az anyagot majd valamilyen szempont szerint csoportosítani akarjuk. Bármilyen cél is lebeg előttünk, a megoldáshoz a legmegfelelőbb módszer a cédula-rendszer. Aki a módszertanra közelebbi és részletes útmutatást kíván, annak ajánljuk Kováts Zoltán és Cs. Tóth Péter „Csurgói jobbágycsaládok" című tanulmányát, melyben a Somogy megyei Csurgó anyakönyvi anyagát dolgozták fel.

1

2 Ök a családrekonstrukció szempontjából gyűjtötték és dolgozták fel az anyagot. Az adatokat 21x29 cm-es nagyságú alapcédulákra (tehát a ma használatos irodai félívekre) vezették. Bizonyos részfeldolgozásokat már a gyűjtés folyamán elvégezték. Náluk minden családnév kapott külön cédulát. A házasságkötési anyakönyveknél a cédulák beosztása és a rovatok fajtái a következők voltak: Év hó nap Férj neve Kora Vallása Fel neve eség kora Hová való Megjegyzés Az életkor — ha a Cop. anyakönyv azt nem közli —, megállapítható volt a Bapt. anyakönyvből. A „Megjegyzés" rovatba került a férj és a feleség szüleinek a neve. Ugyanide vezettek be minden további adatot (házszám, foglalkozás, birtokviszony). Az alapcédulák feldolgozása után került sor a családi ívek összeállítására. Erre a szerzők két mintát is készítettek, amit ajánlunk megtekinteni azoknak, akik családrekonstrukciót végeznek. A családi ívek után állították össze a szerzők: a) családonkint, majd b) korszakonkint a munkatáblákat; végül a grafikonokat. Akár migrációs, akár népesedési vagy családtörténeti szempontból kutatunk, a cédulára a Bapt. anyakönyvnél a fő (első) helyre a szülők nevét írjuk és ne a 1

2 KOVÁTS ZOLTÁN-CS. TÓTH PÉTER: Csurgói jobbágycsaládok. Történeti Statisztikai Évkönyv 1961 48-89. 51