Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Gyetvai Péter: Migrációkutatás és az egyházi anyakönyvek

Migrációkutatás és az egyházi anyakönyvek" GYETVAI PÉTER A migrációkutatásnak — főleg a 17—19. századra vonatkozóan — több forrása van. Ezek közül a legjelentősebbek: a városi jegyzékek, jegyzőkönyvek, az adókönyvek, az országos és a vármegyei adó-, illetve vagyonösszeírások, az urbáriumok, úriszéki peres iratok és jegyzőkönyvek, végül az egyházi anyakönyvek. Az egyes személyek életének legjelentősebb fordulóit rögzítő anyakönyvek lényegében a népesség meglétének legfontosabb forrásai. Ám ez a megállapítás csak abban az értelemben érvényes, hogy ezek elvileg tartalmaznak minden adatot az egyes családokról és személyekről. A migráció szempontjából azonban vizsgált korunkban mégsem az anyakönyvek a legkiadósabb lelőhelyek. A középkorban a katolikus Egyház nem vezettetett a mai értelemben vett anyakönyveket a hívekről. Ezt csak az 1545 — 1563 között ülésező tridenti zsinat rendelte el, s azt is csak fokozatosan. Az 1563-ban tartott utolsó előtti ülésen a házasultak és ezzel kapcsolatban minden plébánián a kereszteltek anyakönyvének a felfektetését írták elő.

1 A határozat végrehajtása nem ment gyorsan. Magyarországon csak a Forgách Ferenc bíboros-érsekprímás elnökletével, 1611-ben megtartott nagyszombati tartományi zsinat intézkedett a két könyv felfektetéséről. Van adat arról, hogy a veszprémi püspök már a tridenti összejövetel előtt, 1515-ben elrendelte a kereszteltek anyakönyvének a vezetését, s az 1579. évi győri zsinat is még ettől függetlenül adott ki arra utasítást.

2 A tridenti zsinat határozatainak végrehajtásaként V. Pál pápa (1605 — 1621) által 1614-ben kiadott Rituale Romanum kívánta meg a bérmáltak, a meghaltak és a hívek nyilvántartási könyvének a vezetését is.

3 Magyarország középső része a 16 — 17. században török hódoltsági terület volt. Itt sehol sem akadtunk nyomára annak, hogy a plébániáknak már ekkor lettek volna Az egyházi anyakönyvek kutatásában nagy tapasztalatú GYETVAI PÉTER fölkérésünkre írta ezt a gyakorlati útmutatónak szánt dolgozatát. Az időközben elhunyt szerző kéziratát rövidítve adjuk közre. (A szerkesztő) ' HERMANN EGYED: A katolikus Egyház története Magyarországon. München, 1973.266., VANYÓ TIHAMÉR: A plébánia-történetírás módszertana. Bp. 1941. Klny. a Regnum 1940—41. évi kötetéből, 28. 2 Századok, 1944. 282. 3 VANYÓ TIHAMÉR 1941. 28. 45