Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)
Szabó László: Jászsági kirajzások és a jász puszták benépesedése a 19. században
kovács, 3 pintér, 2 asztalos, 5 csizmadia, 1 faragó, 1 mészáros, 1 beretvás, 2 szabó; a kereskedők száma 10, s kívülük 2 iccés is szolgálja a közösséget. Ekkor még nincs elöljáróság, de az épülő községi szervezet 7 taggal képviselve van, s orvos és bába is él Kerekegyházán. 2 7 Az itt összeírt lakosok nem mindenike tulajdonos hát, többségük másutt lakók szolgálatában áll, s annak földjét műveli, dolgozik — vagy kertészként vagy mint cseléd — a gazdaságában. Az összeírás feltünteti azt is, hogy ki milyen címen lakik ott, s kinél. Ilyen bejegyzések a leggyakoribbak: „lakik másnál", „lakik más házánál", „mint lakó", „mint zsellér". Elkülönül ekkor még Fülöp-Kerekegyháza, Kunszentmiklós —Kerekegyháza, s az épülő faluközpont Jász-Kerekegyháza. 2 8 Számunkra most az legfontosabb, hogy tisztázzuk, a később állandósult lakosság honnan származott. Rendelkezésünkre áll egy 1865-ös összeírás, amely külés belterület szerint bontja a lakosokat, s közli a származási helyet is. Eszerint helybelieknek csak kevesen tekinthetők, minthogy a puszta a tagosítás előtt gyakorlatilag lakatlan volt. 4 kiil- és 6 belterületi lakos számít kerekegyházinak, az összlakosok 2,85%-a. Jászárokszállásról 22 család költözött le a pusztára, míg a Kiskunságból (Fülöpszállás, Kunszentmiklós, s egyes puszták) mindössze 17 família. A legnagyobb telepítő Kecskemét (a város és pusztái), ahonnan 100 lakos, az összes családok 28,57%-a származott. Jelentős (sőt számban ezt meg is haladja) a Pest megyei települések népe. 146 család költözött ki, az összes családok 34,27%-a. Fejér megyéből 16, az ország egyéb részéből 7 család jött. 2 9 Szándékosan nem említettünk eddig két megyét, amely az ide költöző szlovák lakosság zömét adta. Trencsénből 25, Árvából 5 család érkezett, pontosan ismerjük a falvakat is, ahonnan elköltöztek. Kívülük még Morvaországból 8, Sziléziából 13, Csehországból 9, Lengyelországból 1, Galíciából 3 család költözött Kerekegyházára, azaz egészen bizonyos, hogy 64 embernek, a lakosok 15,02%-ának szláv anyanyelve volt, s nem is igen tudott magyarul. Ez azért fontos, mert az első választást követően Holl Ádám, berceli származású lakos zendülést kelt, s egyik panasza — amely a királyt is megjárta —, hogy a lakosság jelentős része szláv és német nyelvet beszél, de mégis magyarul miséznek, a közügyeket is magyarul intézik. 3 0 Az elhúzódó pert több szinten kivizsgálják, megállapítják, hogy a lakosok kisebb része, 1/5-e nem ért csak magyarul, s azokat a több nyelven beszélő másodbíró (Coburg herceg tiszttartója) mindig nyelvükön szólva kezeli, s a tanácsban is lefordítják a németeknek és szlávoknak azt, hogy miről van szó. Valóban, ha az északi szlovák megyékből, s más országokból érkezettekhez hozzáadjuk a feltehetően németül beszélő, Bércéiről (Ceglédbercel) származó 26 főt, 2 7SZML. JKK. Alkap. Elnöki ir. 1863 — 1866. 1. 1/5. Jász Kerekegyház Községe külhatárában található házak s lakosoknak össze írása 1861/2 közigazgatási évről. 2 8 SZML. JKK. Alkap. Elnöki ir. 1863 — 1866. 1/13. sz. Jászkerekegyháza község lakosainak öszveírása 1865 ik évben. 2' Uo.: — Pest megyei egyéb települések: Gyömrő, Hantház, Irsa, Buda, Solt, Tápióbicske, Némedi, Gyón, Szecső, Üllő, Cegléd, Nagykőrös, Dán Szent Miklós, Monor, Tápiószele, Bugyi, Alpár, Hernád puszta, Soroksár, Dabas, Pomáz, Taksony, Pótharasztya, Haraszti, Baracs, Ráckeve. 3 0 SZML. JKK. Alkap. Elnöki ir. 1863 -1866. 1.1/8. Kerekegyházi lakosok kérelme a Főkapitányhoz. 1865. nov. 28. 27
