Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Kőhegyi Mihály: Jelentés a Bácsi Kamarai Kerületbe telepített németek létszámáról 1786-ban

2366 jobbágy paraszt szántófölddel III. TABLAZAT A fenti 2773 családban van Iparhoz értő 188 1 Nemértó 2178 J Tényleges iparosok 307 Napszámosok zsellér föld nélkül Gyermekes anyák 100 ÖSSZESEN 2773 család IV. TÁBLÁZAT A régi helységekben megvásárolt kész házak 53 53 6 II EGYÜTTESEN 897 1359 517 2773* Ezek közül 1784 Teljesen felépített és már lakott 1223 ház 1785 Feldöngölten áll födélszékkel ellátva és nagyobbrészt befedve 966 ház 1786 Még nincs megkezdve és részben már döngölés alatt áll 584 ház Összesen, mint fent 2773 ház *A két vonal közötti számsor, a fejléc hiánya miatt nem értelmezhető. A teljesség érdekében közöljük. A II. táblázat a letelepülés helyét és a lakók vallását tünteti fel. 1784-ben kizárólag újonnan létrehozott helységekbe telepítettek evangélikusokat és reformátusokat vegyesen.

3 1875-ben 3 új falut létesítettek. Ezek közül egy vegyes vallású (református4-evangelikus), kettő tiszta evangelikus. A négy hozzátelepítéssel megerősített faluból három katolikus, egy református. 1786-ban már csak egy újonnan alapított, s hat régi fogadta az érkezőket. Valamennyi katolikus, csupán az egy új evangelikus. Szemmel láthatóan ügyeltek a vallás alapján elkülönülő letelepítésre. A foglalkozást feltűntető III. táblázatból jól látszik, hogy az érkező családok zöme paraszt (85,3%). Igen magas a tényleges iparengedéllyel rendelkezők száma (11,1%), amihez még a kontárokat („iparhoz értő") is hozzászámolhatjuk, bár ők nem tudtak megélni iparukból, ezért kellett nekik valamennyi földet adni. Ez a szokatlanul magas iparos létszám azzal magyarázható, hogy az újonnan felépítendő 1 A vallási hovatartozást messzemenően figyelembe vették a telepítéseknél, és igyekeztek a hitsorsosokat lehetőleg együvé telepíteni. SZENDY LAJOS, 1900.; NAGY KALOZI BALÁZS, 1943. 17