Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Kávássy Sándor: A régi Szatmár táji tagolódása

Mindkét vidék sűrű erdőségeiről, illetve a Bükkalja szőlőhegyeiről, borterméséről volt nevezetes.

2

2 A Rétoldal és Bükkalja közt említik mint külön kistájat a Homoród völgyétP A Bükkből lefutó s a hegyek előtt elterülő síkságon végigfolyó Homoród Kismajténynál ömlik a Krasznába.

2

4 Vele párhuzamos északról a Balkány-patak, mely szintén a Bükkben ered és annak idején szintén az Ecsedi-lápot táplálta vizével. A Homoród völgyéhez Ivácskó, Hirip, Oroszfalu, Zsadány községeket vehetjük. A Krasznaköz északi oldalát a Szamoshát szegélyezi. Mai futását a Szamos csak az ún. tölgyfázisban (Kr. e. 5000—2800) foglalhatta el.

2

5 Ám az azóta eltelt idő alatt a temérdek hordalékot szállító folyó két partján hatalmas törmelékkúpot épített, mely 3 — 4 km szélességben, 1,5 — 3 m magasságban emelkedik ki környezetéből.

2

6 Ezt, illetve az ilyen képződményeket nevezi az itteni nép hát-nak, illetve hátaknak, melyek a legkiválóbban alkalmasak rá, hogy rajtuk emberi települések jöjjenek létre. A Szamoshátnak, mely Szinérváraljánál, tehát ott kezdődik, ahol a Szamos áttör a hegyeken és a síkra lép, természetesen csak déli (balparti) oldala tartozott a Krasznaközhöz, ám ezen az oldalon is hosszú láncolata húzódott a településnek. Keletről nyugat felé haladva: Veresmart, Borhid, Krassó, Nagykolcs, Kiskolcs, Dobrácsapáti, Pettyén, Ombod, Pálfalva, Szatmár (ti. Szatmárnémeti déli oldala), Vetés, Óvári, Csenger, Angyalos, Sályi, Rápolt, Kér, Szamosszeg. Szamosszeget a hozzátartozó térséggel együtt külön kis tájnak is tekintik, amennyiben Kraszna-Szamos-zúg néven emlegetik.

2

7 A Tisza és a Szamos közt elterülő vidék Szamosköz neve igen régi időkre megy vissza. Először egy 1284-ben kelt oklevél említi, amiből nyilvánvaló, hogy már jóval azelőtt ismerték, illetve keletkezett. Oláh Miklós leírása szerint Szamosköznek a középkorban a Tisza és a Szamos alsó folyása között elterülő síkvidéket nevezték, mely háromszög alakban húzódik kelet felé és Dabolc (Ugocsa vm.), Aranyosmegygyes és Szinérváralja (Szatmár vm.) táján éri el a hegyek lábát. Szamosközön Szatmárban, legalábbis az újabb idők (kb. a 18. század) óta attól lényegesen kisebb területet értenek, azt a térséget, amelyen a feudális kori Szamosközi járás terült el. Ez a terület azonban így sent kicsiny, több kistáj és környék (latin szóval: tractus és vicinium) között oszlik meg. Déli oldalát a jobbparti Szamoshát alkotja, ahol akárcsak a szemközti oldalon, szintén hosszú sorát találjuk a falvaknak: Dara, Nagygéc, Komlódtótfalu, Szamosbecs, Tatárfalva, Hermánszeg, Szamosújlak, Cégény, Dányád (ma: Cégénydányád), Fülpös, Fiilpösdaróc, Matolcs, Nábrád, Semjén, Panyola és Olcsvaapáti tartoznak ebbe a sorba. 2

2 SZIRMAY ANTALI, m. II. Buda, 1809. 25. 2

3 VENDE ALADÁR i. m. Magyarország Vármegyéi és Városai (Szerk.: Borovzsky Samu). Szatmár vármegye Bp. é.n, 87. 2

4 SZIRMAY ANTAL i. m. I. Buda, 1809. 21. 2

5 BORSY ZOLTÁN 16. jegyzetnél i. m. (Frisnyák Sándor szerk.) Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv. Nyíregyháza, 1975. 25., 28. 2

6 FRISNYÁK SÁNDOR: Történeti földrajz. Nyíregyháza, 1985. 21. 2

7 VENDA ALADÁR i. m. Magyarország Vármegyéi és Városai. (Szerk.: Borovszky Samu). Szatmár vármegye. Bp. é.n. 152. 2

8 OLÁH MIKLÓS: Hungária. Janus Pannonius. Magyarországi humanisták. Válogatta a szövegeket gondozta és jegyz. ellátta: KLANICZAY TIBOR. (Magyar Remekírók) Bp. 1982.1085. 135