Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Kávássy Sándor: A régi Szatmár táji tagolódása

A régi Szatmár táji tagolódása KÁVÁSSY SÁNDOR A törvényhatóságok szabályozása tárgyában alkotott 1876. évi XXXIII. törvény, mely kétségkívül radikálisan változtatta meg a vidéki igazgatás addig kialakult rendjét, több mással (a sokféle székkel, kerülettel és vidékkel) együtt Kővár vidékét is letörölte a térképről és a helységek egy részét Szolnok-Dobokához, a másikat meg Szatmárhoz csatolta át.

1 Részint ennek következményeként, részint pedig korparancsra, 1877. október l-jén új szabályrendeletet fogadtak el, és az addigi 4 helyett 9 járásra osztották Szatmár így megnövelt területét.

2 Tulajdonképpen ekkor és ezzel a rendelkezéssel ér véget a régi és kezdődik az újkori Szatmár története. Amikor tehát a továbbiakban régi Szatmárról beszélünk, következetesen és mindig az 1876 —77. előtti, kővári területekkel nem gyarapított, belső felosztásában még át nem alakított Szatmárra gondolunk, és az akkori viszonyokat figyelembe véve ismertetjük a keretébe tartozott tájakat és vidékeket. A Szamos és a Kraszna alsó folyásánál és a környező hegyvidéken elterülő (így alföldi és hegyvidéki részre oszló) Szatmár azonban e kétségkívül festői (nyugodtan mondhatjuk vadregényes) kővári részek nélkül is változatos, sőt kimondottan szép tájéka az országnak. A Nyír homokjától Kapnikig húzódó, kb. 5851 négyzetkilométerre számítható területét számos folyó, patak, sík, hegy és völgy teszi kiessé, osztotta (osztja) kisebb-nagyobb tájra és környékre. Elfogadva Bulla Béla felosztását és terminológiáját, aki a tájak és ezek egymáshoz való viszonyával foglalkozva, három fő kategóriát állapít meg és a tájakat fő- vagy nagy-, rész- vagy közép- és kistájakra osztja,

4 azt mondhatjuk, hogy régi Szatmár alapvetően öt rész- vagy középtájra (vidékre) tagolódott, melyek nyugatról kelet felé haladva a következők voltak: 1. a Nyír (Nyíri kerületnek is mondták), 2. Krasznaköz, 3. Szamosköz, 4. Avas (Avasság, vagy Avasi kerület) és 5. Nagybányai hegyvidék. Ehhez igazodott nagyjából a régi közigazgatási beosztás is. így volt tehát Nyíri, Krasznaközi, Szamosközi és Nagybányai járás, mely utóbbi az Avast és a Nagybánya körül elterülő hegyvidéket foglalta magába. 1 Magyar Törvénytár. 1875—1876. évi törvényczikkek. Bp. 1896. 481. A Szatmárhoz csatolt 43 helység név szerinti felsorolását az 1877. évi I. törvényben olvashatjuk (Magyar Törvénytár. 1877—1878. évi törvényczikkek. Bp. 1896. 4.) 2 Szatmár vármegye (Magyarország Vármegyéi és Városai. Szerk.: Borovszky Samu.) Bp. é.n. 540-541. 5 KÁVÁSSY SÁNDOR: Gazdasági viszonyok Szatmárban a XIX. század elején. Agrártörténeti Szemle, 1981. 1-2. sz. 133-134. 4 BULLA BÉLA: Magyarország tájai. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei 1962. 1—2. sz. 2 — 19. 131