Fodor István (szerk.): Emlékkönyv Banner János születésének 100. évfordulójára (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, 1990)

Kőhegyi Mihály: Banner János magántanári képesítése (Erdélyi László és Horger Antal véleményes jelentése)

II. Tekintetes Kar! Dr. Banner János, a szegedi áll. főreálisk. tanára „Magyarország tárgyi néprajza, kapcsolatban az ország demográfiájával, különös tekintettel az Alföldre és Délmagyarországra" c. tárgykörből magántanári képesítést kér Karunktól. A kérés véleményem szerint teljesíthető, mert dr. Banner Jánosnak mind a tárgyi néprajzi, mindpedig a demográfiai irodalom terén már elég jelentékeny munkássága van. Körölbelül 50, többé-kevésbé tudományos vonatkozású újságcikkét, alkalmi beszédét és könyvismertetését, valamint néhány kisebb terjedelmű tudományos cikkét nem tekintve, a tárgyi néprajz köréből valók Békési népi építkezés (Népr. Ért. XII.), Cigánylakások (u. o. XIV.), Jászberényi sírkeresztek (u. o. XV.). A Jász-múzeum története fMúz• és Könyvi. Ert. XI.) és Képek a jászsági céhek életéből (Jászberényi Újság, 1918), demográfia köréből pedig Jászberény demográfiája (Jászberény demográfiája (Jászberény, 1912), Szeged közgazdasága (Szeged, 1922) és Békés vármegye demográfiai fejlődése 1915-től 1919-ig c. értekezései és tanulmányai. Ezek mindegyike a tudomány színvonalán álló dolgozat, de legértékesebb közöttük Szeged közgazdaságáról szóló tanulmánya, melyet a Dugonics-Társaság méltán tüntetett ki 1921. évi közgazdasági díjával. A folyamodónak fönnebb kiemelt tudományos munkássága még nem nagy terjedelmű ugyan, de ennek oka — ahogy két, csak kéziratban csatolt munkája is sejteti — jórészben valószínűleg csak az utóbbi években nagyon megromlott könyvkiadási viszonyokban kereskedő. Különben is csak másodsorban jöhet tekintetbe az irodalmi munkásság mennyisége, tudományos értéke, ez pedig, ahogy fönnebb már említettem, teljesen kielégítő, szerzőjük további tudományos működésre és fejlődésre kedvező reményt nyújt, és bizonyos fokig kezességként szolgálhat nekünk arra is, hogy egyetemünkön tervezett előadásai a kellő tudományos színvonalon fognak állani. Tervezett néprajzi előadásai tekintetében még ezenkívül is biztató lehet az a körülmény, hogy a folyamodó, mint a jászberényi Jász-Múzeumnak, majd a szegedi Somogyi-Könyvtár néprajzi osztályának őre sok gyakorlatot is szerezhetett. A legkedvezőbb jel azonban a folyamodónak egyész tudományos munkásságából kiérezhető nagy tudományszeretete. Aki a legutóbbi éveknek mindenképpen kedvezőtlen viszonyai között is ilyen kitartással és vasszorgalommal tudta művelni a tudományt, arról bátran föltehető, hogy a tudományszeretet ezentúl nem fog benne megfogyatkozni. 33