Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)

GERGELY Ferenc: Hogyan lett a Magyar Cserkészszövetségből „Mozgalom"?

GERGELY FERENC Hogyan lett a Magyar Cserkészszövetségből „mozgalom"? Miközben a Cserkészszövetség felső vezetése igyekezett rendezni a nyilasokkal folytatott félhivatalos eszmecserék* okozta feszültséget megkezdődtek Komáromban a csehszlovák-magyar tárgyalások. Ezek megszakadása és az élénkülő politikai mozgás cselekvésre sarkallta a Fiatal Magyarság vezetőit. Plakátháborút indítottak, és tömegtüntetést szerveztek „minden felforgató törekvéssel szemben",

1 A demonstráció németellenes élét nem leplezték. A kezdeményezést, a fiatalok egységes fellépését Teleki Pál megelégedéssel szemlélte.

2 Nem így a nyilasok s Mecsér András. Egyik „közérdekű levelükben" ezt olvashatjuk: „(Egyesek) nem állották elterjeszteni, hogy Németország akadályozza meg a Felvidék visszacsatolását. így legutóbb pl. cserkész szövetség vezetői tartottak olyan szellemű oktatást a fiatal cserkésznek..." A Szövetség így mentegetődzött: „A bécsi döntést követő tüntetésekben cserkész csapatok hazafias módon kivették részüket. Ezek a megnyilvánulások részben spontán történtek, részben megfelelő kisebb szervezetek — Budapesten pl. a cserkészkerület — szervezte meg. A rádióhírre én is spontán elmentem az olasz követség elé, ahol a tömegben néhány cserkészcsapat is volt. Viselkedésük teljesen kifogástalan, cserkészszerű volt. — Ami a kivezényelt cserkész vezetőknek németellenes utasítását illeti, először nagyot nevettem magamban és akit megkérdeztem szintén mosolygott a dolgon, olyan valószínűtlennek látszott, hogy ilyesmi megtörténhessék... (Az országos elnök, * 1938 nyarán-őszén a Magyar Cserkészszövetség egyik tekintélyes vezetője, állítólag Teleki Pál tudtával, tárgyalásokat folytatott a nyilasmozgalom illetékes vezetőjével, abban az esetben, ha Szálasiék hatalomra kerülnének. Erről is írok a Cserkészpolitikai harcok, szövetségi dilemmák a II. világháború küszöbén című tanulmányomban. 87