Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)
B. GELENCSÉR Katalin: Személyiségépítés és közösségformálás a cserkészmozgalom programjaiban
az világít, az melegít. Ott a lelkek találkoznak és forrnak össze, lesznek valóban testvérek... mi csináljuk, magunknak... a létével, lobogó lángjával, izzó parazsával kicsalja, lelkünket a testünkből, hogy a tűzön megtisztulva odaadjuk testvéreinknek, mi meg megkapjuk az övéket" 36 — írta Sík Sándor a tábor jelentőségéről. Az ifjúsági szubkultúrát „kiválási" különbözőség igénye, azonos értékrend, dialektus, ízlés, megjelenés, érzés, újért való lelkesedés, nagy önállóságigény, uniformizáltságra való törekvés jellemzi, mivel az uniformizáltság jó közérzete, anonimizáló tendenciája, látványos elfogadó gesztusa átmeneti védelmet ad a magányosságtól, a belső feszültségek viharaitól, segíti a tájékozódást a kortárs világ ismereteinek közlésével — állította Hans Sebald. 3 7 Ezt az uniformizáló szubkultúraigényt a cserkészet a felszínes, külsődleges áltevékenységek helyett „1. valamilyen művet alkotva vagy valamilyen cselekedetet megtéve, 2. valamit tapasztalva vagy valakivel emberileg találkozva, 3. az elkerülhetetlen szenvedéshez való hozzáállás" feladatainak megfogalmazásával az élet értelmét kutató szubkultúrává formálta. 3 8 A serdülő függésigényéből a cserkészet fantázia-, élménygazdagító, indirekt-spontán irányítású, értékdúsító kohót alkotott. „Aki az ifjúságot ismeri, tudja, hogy az őrsökben, bandákban inkább az egykorúak, egyívásúak értik meg egymást és érzik jól magukat: hogy lelkesedést és odaadást csak a tevékenység, az alkotó, teremtő cselekvés vált ki belőlük, hogy az egészséges fiú megveti a tétlenséget, a passzivitást, az egyszerű vezényeltetettséget, és a cselekvés imponál neki egyedül, hogy különösen az a cselekvés kedves előttük, amely valamikor közösen kieszelt tervnek, szándéknak, elgondolásnak a következménye és végrehajtása. Tudja, hogy mennyire szeretik a fiúk az egyenruhát, a jelvényeket, és mindazt a külsőséget, ami megkülönbözteti őket az általuk lenézett „tömegtől". A fiú kívánja és szereti a titkosságot, a romantikát, legyen az állathang mint titkos jel, titkos névjegy vagy monogram, elváltozott beszéd, síp, út, kar vagy egyéb, mások által nem ismert jel vagy jelzés. A fiúk között szükséglet a szabály és a törvény, de csak az a törvény köt, amelyet maguk választanak vagy önként elfogadnak... A fiú beleolvad a bandába, élete, szokásai, igényei egyek lesznek bandájának életével, 67
