Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)

MÉSZÁROS István: A magyar cserkészpedagógia

útját követi: ez a nevelés a fiúk konkrét életének megszervezésén keresztül érvényesített gyakorlati moralitást nyújt; nem olyan, amelyet most meg kell tanulni és majd később, a felnőttkorban kell majd megvalósítani; nem, ezt most kell élni, a gyermek- és ifjúkor mindennapjaiban, a serdülőkor viharzónájában. S az ezt a fajta erkölcsi nevelést kitűnően segíti a cserkészet új leleménye: a 6—8 tagú őrs mint alapvető közösség; ezeknek a kisközösségeknek egymásba kapcsolódó alapvető rendszere; s az őrs élén álló őrsvezető, vagyis ifjúvezető, maga is kamaszfiú, mint a közösségi nevelés egyik igen fontos tényezője. A magyar cserkészpedagógia lényege szerint közösség-pedagógia. Alapvető célja ugyan az egyén minél teljesebb emberré formálása, de annak érdekében, hogy minél hatékonyabban mások javára tevékenykedhessen. A nevelés szervezeti kereteit a kisebb-nagyobb közösségek jól szervezett hálózata adja, amelyben a közösségi megbízatások felelős ellátása, valamint a hol vezető, hol alárendelt szerep gyakorlása fontos személyiségformáló erő. S az ideális 6—8 tagú kiscsoportokban éppen úgy, mint e kiscsoportok szorosan összefüggő láncolatában a közös célért végzett közös tevékenység fogja össze a közösségi életre önként vállalkozó fiúkat. Nem rontja, ellenkezőleg: erősíti a közösségi hatásokat a fiúk, illetve a fiúk közösségei iránt támasztott — tisztelettel párosult — határozott vezetői követelés, amely az egyén és a köz javát egyaránt célozza és szolgálja. 12. Értékes pedagógia volt tehát a magyar cserkészpedagógia, amely széles körben érvényesült 1910—1948 között. A korabeli „egyoldalú, vérszegény, félszeg" fiúk, fiatalemberek helyébe az egészséges, életrevaló, talpraesett fiút, fiatalembert állította eszményképül. De ez nem volt elegendő: a magyar cserkészpedagógia fiúideáljának — praktikuma, gyakorlatiassága mellett — másik jelentős tartalmi pillére a felelős erkölcsi elkötelezettség, ennek összes egyéni, közösségi és társadalmi vonatkozásával együtt. E kettős alap erőteljes hangsúlyozása világosan és élesen megkülönbözteti a korabeli külföldi és hazai pedagógiáktól, a világ többi cserkészpedagógiájától. Mindezek csupán apró villanások abból a gazdag embergyarapító— emberformáló nevelési programból, amelyet a cserkészpedagógia hazai 39