Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)
GERGELY Ferenc: Hogyan lett a Magyar Cserkészszövetségből „Mozgalom"?
úgy, az egységes magyar ifjúsági szervezetbe beillesztett cserkészet élén Teleki Pál állt volna, Béldy Alajosnak partnereként. Halála újabb harc (tárgyalások) előtt nyitott utat. Ezek eredményeiről június 6-án tájékoztatta a Szövetség vezetőit Witz Béla „a cserkészet legfőbb hivatalos képviselőjének és a kormányhatóság megbízásából." Bevezetőként röviden összefoglalta a Teleki irányította előmunkálatokat, majd annak fő okát ismételte meg. A kidolgozott terv lényegéről így szólt: „az egyesületi életet a cserkészetben egész szűk keretek közé kell fognunk. (Kis létszámú OIB lesz, amit képviseleti rendszer alapján állítanak össze, ez végzi majd az egyesület irányításával, adminisztrációjával járó munkát.) Az igazi cserkészet teljesen elkülönülve ettől (dolgozik) és annak élén a főcserkész áll. Ez intézi a cserkészetet nem választott vezetőkkel, hanem a maga mellé vett emberekkel." Ezt a szerepet játszotta volna Teleki Pál. Tervét jóvá akarták hagyatni a cserkészet egyetemével. A cserkészet fennmaradásának — jelentette ki Witz Béla — tényleges ellenzéke nincs, miután vállalták a „nemzet szempontjából szükséges" munkát. 5 5 A kérdés: „találkozik-e a magyar cserkészet egyetemes véleményével... az előbb említett átalakítási terv", tette fel a kérdést az egybegyűlteknek is a tiszteletbeli elnök. Az értekezlet „egyhangú helyesléssel" vette tudomásul az előadottakat. Ezután a terv végleges jóváhagyásáról, és a főcserkész személyére teendő javaslatról volt szó. Witz a húszas évek elején képviselt álláspontját ismételte meg: „a cserkészet ma az állami erők játékától függ, ezért talán jobb lenne, ha nem állami funkcionárius lenne a főcserkész." A jelenlévőktől javaslatot kért a főcserkész személyére vonatkozóan — Horthy esetleg őt is megkérdezi! — majd kérte a résztvevőket: „az elhangzottakról senkinek se tegyenek említést..." 5 6 1941 második felében a magyar kormány sorsdöntő kérdésekkel foglalkozott, az egységes ifjúsági mozgalom ügyeire alig maradt ideje. A megoldás érdekében folytatott tárgyalások nem szakadtak meg, de nagyon lelassultak. A mozgalom továbbra is bizonytalanságban élt. A többség alaphangulata kétségtelenül a pesszimizmus volt. A kérdés, ami körül folytak a beszélgetések, így hangzott: szükség van-e a cserkészetre, miután mindenét odaadta, mindenét át ill. elvették? A cserkészsajtó magyarázta a helyzetet és legfőbb új célként a vezetőképzést jelölte meg, hivatkozva az augusztus 1-én megjelent kormányren109
