Móra Ferenc: Csanádvármegyei könyvtár. 5. lovassírok Kunágotán (Szeged, 1926)

Lovassírok Kunágotán

7 Byzantine Coins in the British Museum Pl. VIII. 5.) Mindketten fűzőlyukak bizonyít­ják, hogy ruhadíszül szolgáltak. („Kis ezüst“, „nagy ezüst“!) Ellenben szokatlanul hang­zik a napszámosoknak az az állítása, hogy „ilyen pénzfélé legalább 60 darab volt a váz mellett a sírban", de amikor felszedték őket, „összetörtek, mint az ostya“, úgy, hogy ez a két darab is csak csorbultan volt menthető. Följegyzem a dolgot, mert ,ió- h:szeműnek látszik az állítás, de nem tartom valósz'nűnek. Először azért, mert lovas­sírokban érmeknek ilyen tömege nem szokott előfordulni, másodszor mert ezek az érmek vékonyságuk dacára se olyan törékenyek, hogy ne lehetne őket felszedni a földből. Inkább hiszem, hogy az emberek olyan ruhadíszül szolgáló sima ezüstlemezeket talál­hattak, amilyeneket én is leltem a második sírban, mert ezek valóban szétmállanak a kiemelésnél, ha csak nagyon nem vigyáz rájuk az ember. A szám azonban még akkor is túlzott, ha ezekről van szó. (3. 5—6.) 7—8. Sima tömör arany karikák, 2 drb. A koponya mellől valók; nyitott tompa véggel, meleg sárga szinüek („sárarany“). (3. 7—8.) Analógiák több hazai leletben. 9—12. Halványsárga aranyból való keskeny lemezkék, 1 drb. szélesebb, 3 drb. keskenyke csík, az utóbbiak vajszínűén összetartoznak s az egyiknek végén látható lyukacíikákból következtetve, föl lehettek fűzve. Talán kantárdíszül szolgáltak. Hasonló aranylemezkéket a második sírban a csontváz mellén és a lókoponyán találtam. (3. 9—12.) Ilyeneket találtak többek közt a mártélyi hunn-sírcikban.*) A munkások állítása szerint a sírban keletnek néző, egyenesen kinyújtott, el­kopott fogú „öreg huszár“ feküdt. Ló csontok is voltak a sírban, de azok helyzetét nem figyelték meg. Annyit tudnak, hogy karikás zablát is találtak, azt azonban a csontokkal együtt visszadobták. Ez lehet, de valószínű, hogy előbb szokás szerint „megnézték, hogy nem arany-e“, azaz széttördösték s úgy hajították vissza a gödörbe. Az általuk betemetett sírt felbontatván, apró csonttöredékeken kívül semmit se talál­tam benne. 1 Második sír, az elsőtől délre kát méternyire. Benne keletelt férfi csontváz, széles pofacsontú koponyával, amelynek bal járom ívén ezüst, vagy bronz tárgy oxidálódásából származó zöld folt látható. Maga a tárgy azonban nem került meg. (A koponya fotográfiáját Krecsrmarik Endre tanul­mányában közöljük.) A csontváz lábánál korhadt lókoponya, orrával a lábfejek közé fordítva. A szokásos lólábszár csontokat nem találtuk. A sír gazdag mellékleteit a következőkben sorolom fel, az olvasó könnyebbsége kedvéért nem a tárgyaknak a sírbeli s'itusához, hanem a képes táblák számozásához tartván magam. (4. és 5. kép.) 13. egy párkengyel, kevésbé profilált füllel, széles bordás talppal, ismertebb hon­foglaláskori típus. A kengyelszárak felső részén olyan nyomok láthatók, mintha ott valami ruhaféle lett volna a kengyelre csavarva. Más esetekben is tapasztaltam már. A kengyelek a lókoponyától jobbra és balra feküdtek. A koponya álla alatt teljesen szétrozsdásodott vastárgy, amely a fölvevésnél szétmorzsolódott. Valószínűleg a zabla lehetett. ') Hampel III, 80, tábla.

Next

/
Thumbnails
Contents