N. Szabó Magdolna - Zombori István szerk.: Vallásos ponyvanyomtatványok Bálint Sándor hagyatékában (Szeged, 2010)
Barna Gábor-Székely Anna: Vallási ponyvanyomtatványok Bálint Sándor hagyatékában
26 azonban nagyon rövid ideig tartott. (A gyűjteményben az 1940-49. közötti kiadványok száma 41, míg pl. 1900-1930. között 60.) 4.6 A kutatás és katalogizálás rendszere. A Bálint Sándor hagyatékában lévő vallásos ponyvanyomtatványok katalógusa részben azt a tematikus rendet követi, amelyet a hagyaték rendezésekor felállítottak. Első helyen az Isten, Szentháromság, Oltáriszentség témaköréhez kapcsolható nyomtatványok állnak. Ezt követi a Jézushoz köthető imák, énekek sora —ide sorolva a Szent Kereszthez, Szent Vérhez szólóakat is. Döntő többséget képviselnek a Szűz Máriához kötődő kiadványok, amiken belül több tematikus egység található, így a Mária ünnepek és a Máriához kötődő búcsújáró helyek csoportjai. A szentekhez szóló imák is jelentős számban szerepelnek az anyagban, ide soroltam a Szent Családdal kapcsolatos ponyvákat is, majd a különböző társulatokhoz köthető nyomtatványok, csodatörténetek, szent levelek sora következik. Azok a ponyvák, amelyek besorolása nem volt lehetséges a fenti kategóriákba, külön egységbe kerültek — mint pl. a különbféle ünnepekre 2W0 vagy a nyavalyák és betegségek ellen. Végül van néhány nem vallásos témájú ponyva is, melyek egy része kifejezetten bűnügyi, más része természeti katasztrófa leírása, mint pl. a szegedi Nagyárvízről — versben. A leírásokat a töredékek sora zárja. A leltári számok mellett a lapok számát és ha megtudható, a töredék témáját közlöm. Az Istenhez, Szentháromsághoz, Oltári szentséghez szóló imák száma nagyon kevés ebben a gyűjteményben, mindössze 12 darab. A Jézushoz kötődő szövegek nagy részét a húsvéti témák, a szenvedéstörténet, a nagy heti imák, a Kálvária-imádságok teszik ki. Itt gyakori az átfedés a Fájdalmas Máriához szóló imákkal. 5. AZ APRÓNYOMTATVÁNYOK TÉMÁI 5.1 Mária-tiszfelet az aprónyomtatványokon. A hagyaték nyomtatványainak nagy része Szűz Máriához kapcsolódik két nagyobb tematikus egységben: a Mária ünnepek révén, valamint a búcsújáró helyekhez kötődően. A Mária-tisztelet nemcsak azért ilyen erős, mert Mária, mint Jézus anyja kiemelkedő szereplője az üdvtörténetnek, hanem a szövegekben megjelenő cselekedetei mindennapi élethelyzeteket mutatnak. A többi szent egy-egy emléknapjával szemben az év majd' minden hónapjában akad egy Mária ünnep, s május és október is Mária hónapja, amikor a Mária litániákat mondják, illetve a szombat Mária napja, amikor szintén külön áhítatokat tartanak tiszteletére. Az asszonyok különösen közel érezték magukat Máriához, hiszen Jézus édesanyjaként neki is ugyanazokat a feladatokat kellett ellátnia, mint egy anyának, háziasszonynak. Ám sorsa még azzal is nehezedett, hogy végig kellett néznie fia, a Megváltó halálát. Ezeket az eseményeket különös érzelmi telítettséggel, drámaian adják elő a füzetek énekei, ami az olvasók számára katartikus erejű lehetett. A ponyvák Máriája az egyszerű nép, a parasztasszonyok Máriája, mindenkor megértő, segítő, gyógyító, bajban közbenjáró, az anyai tulajdonságok hordozója. Egyszerre földi és égi személy, aki mindkét dimenzióban otthon van, s így eredményesen közvetít az emberek és Jézus között. A róla és hozzá szóló énekfüzeteknek nagy száma és sikere annak is köszönhető, hogy a ponyvaszövegek egyrészt a paraszti életmódhoz hasonlítják Mária élethelyzeteit, másrészt a paraszti életet emelik fel szinte metafizikai szintre. Számtalan élethelyzetben találnak hasonlóságot maguk és Mária élete között pl. akkor is, amikor a háborúban fogságba esett katonákért imádkoznak, hiszen Máriának is menekülnie
