Zombori István (szerk.): A SZEGEDI ZSIDÓ POLGÁRSÁG EMLÉKEZETE (Szeged, 1990)
Sipos József: A szegedi zsidóság és az 1920-as nemzetgyűlési választások
A szegedi parasztság politizáló többsége azonban nem lett a Rubinekféle Földmívespárt tagja. Ennek egyik oka a Firedrich-kormány 1919. szeptember 20-án kiadott paprikarendelete volt, ami a termelő parasztságot is súlyosan érintette. A másik, hogy Nagyatádi Szabó István emberei is megkezdték a szegedi parasztság szervezését. Ebben a felsővárosi kisgazdák vezetői — Fülöp János, Keresztelő János, Gombos Imre és Korom Mihály — játszottak kimagasló szerepet. A gyűlés előkészítésére 1919. október 17-én Szegedre érkeztek Karácsony Gyula és dr. Barla Szabó József, a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt központi titkárai. Bejelentették Nagyatádi Szabó István érkezését, és engedélyt kértek a város vezetőitől a gyűlés megtartására. 17 Erre 1919. október 19-én délután 3 órakor került sor, a Korzó-mozi nyári helyeségében. A terem zsúfolsáig megtelt. Fülöp János megnyitója után Keresztelő János kisgazdát választották a gyűlés elnökévé. Nagyatádi Szabó István beszédét a szegedi Keresztényszocialista Párt emberei állandó közbeszólásokkal zavarták. Nagyatádit és pártját a szociáldemokraták és a zsidóság emberének titulálták. 18 A 20-30 tagból álló csoport „botrányba akarta fullasztani a gyűlést, de ez a francia rendőrfőnök közbelépésére nem történhetett meg." Nagyatádi Szabó beszédének első részében elmondta a Rubinek-féle Földmívespárt megalakulásának körülményeit és a két párt egymáshoz való viszonyát. Bebizonyította, hogy Rubinekék a nagybirtokosok érdekeit képviselik és a két párt politikai harcában tulajdonképpen arról van szó, „hogy a kisgazdák a maguk hatalmas erejével, a maguk érdekeit szolgálják-e, vagy osztályuk hatalmát, tekintélyét és súlyát átadják harci eszközül a nagybirtokosoknak." Beszédének következő részében a Friedrich-kormány politikájáról beszélt; azt demegógnak, nacionalistának és antiszemitának tartotta. Szólt arról, hogy ő és pártja ezért sem támogatja a kormányt. Hangsúlyozta, hogy annak külpolitikai okai is vannak: „én Pityi Palkót is elismerem kormánynak, ha az antant támogatja. Azt a kormányt támogatom, — mondottam — amellyel az antant megköti a békét." A nagygyűlésen megalakult a szegedi Kisgazda és Földműves Párt. A gyűlés résztvevői határozati javaslatot fogadtak el, amelyben kimondták, hogy a „szegedi Kisgazda és Földmíves Párt bizalmatlansággal viseltetik a jelenlegi kormány iránt, a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy az uralmon levő kormány, egyfelől az őt nem támogató pártok cselekvési és mozgási szabadságának törvénytelen akadályozásával és a tisztességes sajtó és felvilágosító iratok feltartóztatásával, másfelől a saját pártjai agitációjának államköltségen való végzésével az igazi népakarat érvényre jutását meghiúsítja. Tiltakozni az ellen, hogy a nemzetgyűlési választá-
