A KŐKORTÓL A KÖZÉPKORIG. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára (Szeged, 1994)

Kiss Magdolna: Adatok a Murga-típusú korsók kérdéséhez

stantius és Maximianus a limes-táborokhoz költöztette (HARMATTÁ 1971, 265). A dispersere szó mutatja, hogy e népcsoportot szétszórtan, esetleg kis csoportokra elosztva telepítették le. Valóban a szarmaták régészeti hagyatékát már sokfelé kimutatták a mai Dunántúl (PÉKÁR

Y 1955; LAKATOS 1960; HARMATRA 1970, 56, 57), illetve Németország területén (PIRLING 1988), valamint Intercisában is (BARKÓCZI 1964, 51-52, 56).

21 A továbbiakban nem térek ki a telepítés problémáira, ami egy külön tanulmányt igényelne, annyit jegyzek meg csupán, hogyha a 2. számú korsó töredékét, a felsőfülű edényt, esetleg még egy-két leletet Lussonium erődjében szarmata lakossággal hozunk kapcsolatba, akkor az eddigiek alapján érthetőbbé válnak e kerámia korai datálása, az Alföldre és Intercisába vezető szálak, továbbá, hogy e tárgyak tulajdonosai az erőd közelében (ellenőrzése alatt), de mégis bizonyos önállóságot megőrizve éltek. Az eddigi gondolatmenetet folytatva a 15. gödör későbbi vastag égésrétegeit pedig valamelyik a 4. század második felében többször előforduló szarmataquad betöréssel magyarázhatjuk. Ezután Valentinianus építkezései mutathatók ki az erődben, feltehetően ekkor készült a II. fossa is. Később, a 4. század vége körül egy hasonló kerámiát kedvelő, de több mint valószínű más etnikumú, vagy idegen elemekkel növelt lakosság betemette ezt az árkot és az erődítmény egyes részein javító, kiegészítő munkálatokat végzett, ahogy 22 ezt a nagyszámú besimított és az 1. számú Murga-korsó is tanúsítja. Irodalom ALFÖLDI 1932 ALFÖLDI A.: Leletek a hun korszakból és ethnikai szétválasztásuk. Funde aus der Hunnenzeit und ihre ethnische Sonderung. ArchHung 9 (1932) ALFÖLDI 1942 ALFÖLDI A.: A pesti oldal új urai. Aquincum a későrómai világban. - Die neuen Herren der Pester Donauufer. Aquincum in der Spätrömerzeit. In: Budapest törtenete I. Budapest 1942, 670-746. ÁCS 1992 ÁCS CS.: Megjegyzések a késő szarmata kerámia kérdéséhez - Anmerkungen zur Frage der spätsarmatischen Keramik. JAMÉ 30-32 (1987-1989) 1992, 97-112. BARKÓCZI 1954 BARKÓCZI L.: Lagerund Wonsiedlung. In: Intercisa I. ArchHung 33 (1954) 11-60. BARKÓCZI 1959 BARKÓCZI L.: Transplantation of Sarmatians and Roxolans in the Danube Basin. AH 7 (1959) 443-453. BÓNA 1991 BONA E: Das Hunnenreich. Budapest 1991. GODLOWSKI 1984 GODLOWSKI, K: Bemerkungen zur spätkaiserzeitlichen und frühvölkenvanderungszeitlichen Drehscheibenkeramik der Przeworsk-Kultur. ArchAu 68 (1984) 328-334. GRÜNEWALD 1983 GRÜNEWALD, M.: Die antiken, urgeschichtlichen und mittelalterlichen Funde der Grabungen auf dem Stifts platz zu Klosterneuburg 1953-1954 ( Capeila Speciosa) Sonderdruck aus Jahrbuch des Stiftes Klosterneuburg, Neue Folge, Wien-Köln-Graz 12 (1983) FRIESINGER 1984 FRIESINGER, H.: Bemerkungen zu den frühgeschichtlichen Grab-und Siedlungsfunden von Wien-Leopoldau. ArchAu 68 (1984) 127-203. HARMATTA 1970 HARM ATTA J.: Studies on the History and Language of the Sarmatians. Acta Ant et Arch 13 Szeged (1970) 21 A szarmata leletek főleg limes-objektumok környékéről kerültek elő a Dunántúlon. Lásd az említett szerzőknél a további bőséges irodalmat. 22 Vesd össze (KISS 1993). Feltételezésem helyességének bizonyítására az erőd teljes anyagának feldolgozásán kívül további kutatás lenne fontos Dunakömlődön a Bottyán-sáncon.