Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)

Orbán Imre: A Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében őrzött zászlók ikonográfiája - Az 1945 és 1989 közötti időszak

védőszentjüknek, a magyar ifjúság általános oltalmazójának, Szent Imre hercegnek ovális olajképét helyezték el. Szent Imre ezen a már említett hagyományos fölfogásnak megfelelően jelenik meg. Életének azt a mozzanatát látjuk, amikor a veszprémi Szent György-kápolnában imádkozik, és szüzességi fogadalmat tesz. A kép alatt az összetartozás szokott jele: egymásba fonódó két kéz. Az egyesület fönnállásának 45. évfordulóján egy másik zászlóoldal is készült. A fehér selymen Mária a gyermek Jézussal, mint „Patrona Hungáriáé" látható. Fölirata: „ISTEN HAZA BECSÜLET EGYESÜLÉSBEN AZ ERŐ". Rajta az évszám: 1903-1947. (53) Az ifjak a korábbi korokban gyökerező, hazafias és keresztény üzenetet hordozó jelképüket ezután már nem sokáig használhatták. Rendkívül szép és szintén „rövid életű" darab az „V. RENDŐRTANOSZTÁLYNAK" az 1848-49-es forradalom és szabadságharc száz éves fordulójára hímzett zászlaja. (72) A nagyméretű emlékünk a régi magyar katonai hagyományoknak megfelelően fehér anyagból készült. „A" oldalán a magyar állam hivatalos, korona nélküli Kossuth-címere van. A hazafias tartalmat az 1848-1948-as évszámok fejezik ki. A címer alatt hasonló módon elkötelezett „A MAGYAR NEMZETÉRT!" fölirat olvasható. Másik oldalán olajfaágakkal, nemzetiszínű pajzzsal körülvett jelvényüket helyezték el. A fehér alapon piros és zöld lángnyelvek futnak körbe, mely az alapszínnel együtt piros-fehér-zöld pártázatot alkotnak. A zászló clíszességét aranyrojtokkal és két végén egy-egy bojttal emelték ki. A harmadik egy kétoldalas, vörös anyagból készült, szintén aranyrojtokkal és -bojtokkal díszített zászlé). (71) A VAOSZ hódmezővásárhelyi csoportja készíttette 1948-ban. Többszörösen a munkás és az értelmiségi „osztály" összefogását hangsúlyozza. Egyik felén a szervezet címerével, melyen nyitott füzet vagy könyv fölött egymáson keresztbe fektetett írótoll és kalapács látható, másik oldalán a jelenet ismétlődik, csak ide az írótoll helyett tollszárat hímeztek, míg az előtérben egy értelmiségi és egy munkás kéz fonódik össze. A háttérben stilizált búzakalászok. Fölirata: „EGYESÜLT ERŐVEL!" A rákost diktatúra emlékei A II. világháborút követően szélesebb körben, a kommunista hatalomátvétel (1947) után pedig államilag megkövetelt módon kerültek általános használatba a nemzetközi munkásmozgalom jelképei. A jelképek egy része a munkásság szervezeteinek korábbi emlékein is szerepelnek. A hazai kommunista mozgalom történetével párhuzamosan jelentésük, azaz, hogy pontosan mit közvetítettek az emberek felé, komolyan megváltozott. Az itthon használatos szimbólumok térben másutt, a nyugat-európai és egyéb polgári demokratikus országok baloldali munkáspártjainak körében is elterjedtek voltak. Hogy jelentéskülönbség itt szintén létezett, nem kell említenünk. Lényeges változás az előző időszakokhoz képest, hogy helyi sajátságokat a kor emlékei nem mutatnak. Az adott helyhez való kötődésüket ábrázolások már nem jelzik, erre csak a zászlé)k, zászlószalagok föliratai utalnak. Az ornamentika teljesen leegyszerűsödött. Díszítő elemként stilizált növényi motívumok és mezei virágok fordulnak elő, de jóval visszafogottabban és ritkábban, mint korábban. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő címerváltozás, szervezeti átalakulás egy sor addig használt zászlót és lobogót „fölöslegessé" tett. így ezek egy része már akkor hozzánk került. A Kádár-rendszer bukását követően, 1990-ben a diktatúra és szervezeteinek zászlói ismét nagy mennyiségben áramlottak a múzeumba. Ikonográfiái szempontból ez egy egyszerű, itt-ott mondhatni primitív műtárgyegyüttes. A Rákosi-rendszerben a korábbi, „reakciós" időkre utaló zászlók használata megszűnt. A korszak első éveiben azonban még fölbukkantak olyan emlékek, melyek több évvel vagy évtizeddel korábban készültek. Ezek beszédes darabok, hisz az új ideológiának megfelelő, alapos átalakításon estek keresztül. 1948 és 1956 közötti anyag jó része vörös, mely a nemzetközi munkásmozgalomra utal. A nemzeti jelleget a piros-fehér-zöld műtárgyak képviselik. A kezdeti időkben az is előfordult, hogy a zászló egyik oldala vörös, míg a másik nemzetiszínű volt. Ezen kívül a színeket tekintve találkozhatunk még az ún. békemozgalom kék, a sportversenyek, névadó ünnepségek fehér színű emlékeivel. A föliratoknál, a dicsőséget, kapcsolatot kifejező sugarak készítésénél az arany vagy az ezt helyettesítő sárga színt használták. A korszak leggyakoribb jelképe a vörös csillag. A rendszer önmeghatározása szerint ez a „forradalmi munkásmozgalom" legfontosabb szimbóluma. Öt ágával a földrészek munkásainak az összetartozását kívánták kifejezni. A vörös csillag a Szovjetunió címerének alkotóeleme, és szerepel a korszak magyar állami címerében is. A sarló és kalapács a munkásság és a parasztság, később inkább a szövetkezeti parasztság jelképezője. Az egymáson való keresztbe fektetésük a két osztály szövetségét mutatja. Széles körű szerepeltetését ugyancsak a szovjet címer és zászló segítette. Szinte mindenütt fölbukkan az ún. Rákosi-címer. Az 1949-ben elfogadott alkotmány vezette be. Világoskék, kerek mezőben a munkásosztály és a parasztság szövetségét egymáson keresztbe fektetett kalapács és búzakalász fejezi ki. Alján hullámzó nemzetiszínű szalag látható, tetején arany sugarakat kibocsátó vörös csillag van. Az egészet búzakoszorú övezi. A gyűjtemény darabjain az alakos ábrázolás kevés. Föltűnik a budapesti Szabadság-szobor (hivatalos nevén Felszabadulási Emlékműnek, 1947), olajágat hozó, eredetileg Noéhoz köthető fehér (béke)galamb. A szocialista országok összefogását a szövetséges államok zászlói jelezhetik. A korszak elején még a sajátos munkaterületre utaló bárd, csákány, a korábbi időszakot idéző, a munkás-összetartozást jelző, egymásba fonódó két kéz is szerepel. Műtárgyaink tanúsága szerint a zászlókon megjelenő ábrázolásokat szívesen kereteitek búza-, olajág- vagy babérkoszorúval, a bőség, a béke és a győzelem jelképeivel. A föliratok egyneműek. Az aktuális megnevezés, a zászlókészítés alkalmára való utalás mellett néhány jelszc) ismétlődik. A különböző szervezetek zásztóin, a versenyek és a sikeres begyűjtés elismeréséül átadott vándorzászlókon, béke- és sportzászlókon ilyen föliratok olvashatók: „A BÉKETÁBOR LEGYŐZHETETLEN." „VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!" „A SZOCIALIZMUS FELÉPÍTÉSÉÉRT." Föltűnnek Sztálin idézetek: „NÁLUNK A MUNKA BECSÜLET ÉS DICSŐSÉG DOLGA", „A VERSENY A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KOMMUNISTA MÓDSZERE." Több zászlórudunkis maradt. Színük vörös. A múlt időkben gyakori zászlószögekkel elvétve még találkozunk. A zászlócsúcsok a már ismert szimbólumok közül általában a vörös csillagot mutatják. A csillagot előszeretettel helyezték el egy lángnyelvre emlékeztető, lándzsahegyet mintázó keretben.