Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)

Orbán Imre: A Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében őrzött zászlók ikonográfiája - A 18-19. század emlékei

A kép formailag eltér az eddigi zászlók jobbára ovális középképeitől. A téglalap alakú mezőben megjelenő szereplők száma is nagyobb. Középen a térítő Kiliánt látjuk. Szerzetesi ruhában, emberekkel körülvéve, egy kőből képzett, szabályosnak tűnő posztamentumon áll. Jobb kezével hithirdető tevékenységének a lényegét szimbolizáló keresztet tart a magasba, és élénk gesztikulálással tanítja az összesereglett embereket. Hátán a vándorok, zarándokok kalapja lóg. A jelenet szereplőinek magatartása az új hit elfogadásáról tanúskodik. A jobb sarokban két férfi látható. Egyikük egy kidöntött fatörzsön ül, térdére könyököl, és gondolkodik a hallottakon, míg mellette állé) társa hátát átkarolva, jobb kezével a hit szónokára mutat, és szelíden igyekszik őt meggyőzni az elhangzottak igazáról. A szent előtt egy mezítlábas, szakadozott ruhájú, munkaeszközét még kezében tárté), egyszerű parasztember képe tűnik föl. Ő szintén a hallgatósághoz tartozik. Mögötte katonák, akik valószínűleg a szent elfogására érkeztek. Az előtérben álló, hangsúlyozottan megjelenő, törökös turbánt viselő, változatosan színes (sárga, piros, kék) ruházatú katona szerepe több féle lehet. Jobb kezében lándzsát tart, baljával a szentre mutat. Vagy az elfogására ad parancsot, s így a kép hangsúlyozza Kilián vértanúságát, vagy a képet szemlélőket a Kilián által előadott igazságok elfogadására buzdítja. A háttér Türingia folyókkal szabdalt, hegyes vidékét idézi. Az egyesült férfi és női szabótestület 1869-ben készült zászlóján Assisi Szent Ferenc képét látjuk. (3D A barokk korban népszerű témát, Szent Ferenc stigmatizációját festtette meg a testület.

66 Élettörténetének az a mozzanata elevenedik meg, amikor Ferencnek 1224-ben, 40 napos böjt után az itáliai Monte Alerván látomásban megjelent egy szeráf, akitől a Krisztus szent sebeit kapta. A kép a 19- század metszeteinek, festményeinek programját követi. Ferenc egyszerű, sötét színű rendi öltözékben térdel. A látomásában megjelent szeráf a Megváltéira emlékeztető alakban lebeg fölötte, vagy a szeráf tartja a megfeszített Üdvözítőt, és csak a szárnyai tűnnek elő. Az önmegtagadások következtében és a csoda hatására elalélt Ferenc karjait angyalok fogják. Az angyalok aggódó tekintetüket a szentre vetik. Az elragadtatottságot kifejezi Ferenc nézése, az ég felé emelt, átszellemült arca. A stigmákat már megkapta. A sebek ott láthatók a két kezén és a bal lábán. Jelentésük egyértelmű. Ferenc olyan mélységesen élte át Krisztus szenvedését, hogy a sebhelyek megjelentek az ő testén is. Az oldalán és a jobb lábán lévő sebeket ruhája eltakarja.

67 A környezet a legenda beszámolójának megfelelően hegyes, sziklás, erdős vidék. A szent előtt egy fatönkön a jelenet leggyakoribb jelképeit, egy könyvet és egy koponyát látunk. A könyv, mint más szentek esetében is, a Szentírás. A koponya a vezeklő, önmegtagadó életet, a böjtölést, imádkozást, virrasztást jelképezi. Ugyanakkor utal a fölcli élet mulandóságára, inti a szemlélőt, ne ragaszkodjon túlságosan a mulandó világ javaihoz. Mind a hajózásról, mind halászatáról régtől híres volt Szeged. Ezért külön érdemes szemügyre venni e mesterségek szegedi művelőinek ikonográfiái szempontból gazdag tartalmú emlékanyagát: 1876-ból a Hajós Társulat lobogóját (33), az Önsegélyező Hajéxs Egylet zászlóját 1890-ből (39) és a Halász Testület 1882-ben készült zászlóját. (35) Nemzeti-, fehér és piros színűek. Téglalap és fecskefarok alakúak. A korszellemnek megfelelően a 18. században Szegeden is gyökeret vert és megerősödött Nepomuki Szent János

68 tisztelete. Temploma ugyan nem volt, de több helyi szobráról tudunk, melyhez a hagyomány csodás eseményeket kötött.

69 E tisztelet megnyilvánulása, hogy a Szegedi Hajós Társulat és az Önsegélyező Egylet zászlóit Nepomuki Szent Jánosnak a képei díszítik. Érdekes, hogy a két, egy tőről fakadó emlékünk más-más ikonográfiái típust örökít tovább. A korábbi, a Hajós Társulat zászlója az elterjedtebb és szélesebb körben ismert Nepomuki János-ábrázolást tárja elénk. A szent álló alakja úgy jelenik meg, ahogy azt leginkább láthatta a korabeli ember hidakon, vízpartokon: papi öltözetben. Karjaiban feszüáet korpusszal, kezében a vértanúságát jelző pálmaág, feje fölött öt csillagból álló kerek dicsfény, mely az öt csillag irányában fényes sugarakat bocsát ki. Ez az ábrázolás egyértelműen az életét Krisztusért föláldozó szentet mutatja. Vértanúhalálának módja emlékeztet legfőbb föladatára, mindenféle vízzel kapcsolatos dologgal foglalkozók, a végveszélybe kerülők, a vízi közlekedésben résztvevők oltalmazására. Az Önsegélyző Egylet zászlaja érdekesebb. A ritkább képtípust őrzi. Fiatal, szakállas emberként Nepomuki János jobb kezének mutaté)ujját a szája elé tartva int a titok, a gyónási titok megtartására. Azért kellett ugyanis meghalnia, mert a királynak nem fedte föl a királyné gyónását. Ezt a jelenetet inkább a templomokban, a gyóntató székek közelében elhelyezett ábrázolásain láthatjuk. Feje fölött öt csillagból állé) glória ragyog. A csillagok arra a legendabéli eseményre utalnak, miszerint Mária saját koronájából dobott csillagokat a Moldva vizébe vetett Jánosnak. Más variácié) szerint öt ragyogó csillag segített holttestének a megtalálásában. A többi attribútuma a szokásos: birétum, hermelinpalást, reverenda, karing, stóla, pálma. Itt jegyezzük meg, hogy Nepomuki Szent János helyi kultuszának további bizonyítékaként a szent félalakja föltűnik a szegedi takácsok 1822-ben készült zászlaján is. A középképet kísérő medalionban Nepomuki Jánosnak papi ruhás, hermelinpalástos, ötcsillagos glóriás képét találjuk. (13) Mindkét ábrázoláshoz víz kötődik. Az első kép hátterét hegyes vidék és egy folyó képezi. Az életszerűséget szigetek megjelenése erősíti. Mivel Szeged környéke tökéletes síkság, ez csak a vértanúság helyét, Prágát, a Moldva folyó elképzelt vidékét jelölheti, természetesen stilizált eszközökkel. A folyón bárka úszik. Ez és a zászló másik oldalának bárka képe a szállításhoz, főként gabonaszállításhoz használt szegedi bőgőha66 Stigmatizációjának külön ünnepe volt szeptember 17-én. Szent Ferenc szegedi tisztelete alapján érthető, hogy a testület őt választotta oltalmazójául. A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kultuszának a középkortól folyamatos központja volt. 67 Más ábrázolásokon a szeráftól vagy a szeráf által tartott feszülettől, a feszületen függő Üdvözítő sebeitől sugarak vezetnek Szent Ferenc sebeihez, így jelzik, hogy csodás esemény történt. Itt ezek a sugarak nem láthatók. 68 Nepomuki Szent János a legkülönbözőbb vízi foglalatosságok védőszentje. így többek között a hajósok, vízen járók oltalmazója. Tiszteletének alapja, hogy 1393-ban Vencel király, mivel nem akarta neki fölfedni a királyné gyónásának a tartalmát, a Moldva folyóba vettette. A vízbe fulladva halt meg. Tisztelete a barokk korban, főként a 18. században virágzott föl Magyarországon. 69 BÁLINT S. 1977. II. 376-377. 1.