Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)

Orbán Imre: A Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében őrzött zászlók ikonográfiája - A 18-19. század emlékei

Ezért látjuk ott őket a szegedi fazekas céh 1827-ben készült zászlajának egyik medálionján. A kép egyszerű. A bűnbeesést ábrázolja. Középen áll a mindenttudás fája, mely itt, a nyugati kereszténységben széles körben elterjedt hagyomány szerint almafa. A kísértő kígyó, a sátán nem szerepel a képen, de erre nincs is szükség, mivel a kép a bűnbeesést megtörtént tényként tárja elénk. Ádám és Éva az Ur tilalma ellenére, a kapott parancsot megszegve már evett a mindentudás fájának gyümölcséből, ezért, mivel fölfedezték mezítelenségüket, kezükkel takarják el magukat. Ádám, mintegy elhárítván magáról a felelőséget, karját számon kérőén Éva felé nyújtja. A céhzászlé)k számos szent képét őrizték meg számunkra: Szent Péter, Szent Pál, Szent György, Szent Lukács, Szent Erhard, Szent Orbán, Szent Flórián, Szent Bertalan, Szent Márk, Nepomuki Szent János, Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Flórián, Szent Lőrinc, Szent Szeverus, Szent Kilián, Assisi Szent Ferenc, Mária, Szent Anna és Alexandriai Szent Katalin. A zászlók, lobogók fölirataiban általánosan ismétlődnek a hozzájuk forduló fohászok: „ORA PRO NOBIS!", „KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!", „ESEDEZZ ÉRETTÜNK!", „IMÁDKOZZ ÉRTÜNK!" A lakatosok és puskaművesek 1797-es zászlóján Szent Péter apostol félalakja látható. (3) A Szentírás tanúsága szerint Jézus őt tette apostolai közütt az elsőnek. Jézus egyik leghűségesebb társa. Kiemelt jelentőségű személy, akire, mint sziklára akarta építeni egyházát. Jézus neki adta a főhatalmat. Ezt mondta: „Neked adom a mennyek országának kulcsait."

11 A céhzászlé)ről Szent Péter idősödő, kissé kopasz, szakállas emberként tekint le ránk. A szentek időtlen ruháját és egy köpenyt visel. Baljában hangsúlyozottan jelenik meg legfőbb attribútuma, a kulcs. A kulcs a lakatosok és puskaművesek jelvénye. így érthető, hogy Péter apostol lett fő védőszentjük. A kép teljesen „átlagos." Különösebb sajátságot nem mutat. Ez lényegében elmondható minden Péter és Pál-ábrázolásunkról. Valamivel izgalmasabb a mészárosok céhének Szent Lukács-képe?

2 (26) Az evangélista ruházata, rövid, göndör haja és göndör szakállas alakja nem különös. Ahogy általánosan, Lukács kezében itt is könyvet, az általa írt evangéliumot vagy Szentírást tart. Figyelemre méltóbb a mellette heverő ökör,

43 mely a szent legfőbb attribútuma. Az ökörben a festő egy magyar szürke marhát örökített meg számunkra. Ami a képet még érdekessé teszi, az az architektúra és a növényzet. Mindkettő a 19- század embere számára misztikus, titokzatos, messzi keletet igyekezett megjeleníteni. Ez különösen is elmondható a kép hátterében álló, kissé meggörbült derekú pálmafára. Ikonográfiái szempontból gazdagabb a magyar szűcsök 1811-ben készült zászlajának Szent Bertalan-ábrázolása

44 (11) Lényegében a szent vértanúságának a té)rténete elevenedik meg. Két jelenetet látunk. Az időben korábbi esemény a háttérben játszódik. Astrages király, miután megtudta, hogy Bertalan megtérítette testvérét és feleségét, katonáit a szent elfogására küldi. A trónján ülő, keleties, törökös öltözékű Astrages éppen két katonájának adja ki az elfogatási parancsot. Az előtérben a második, hangsúlyosabb jelenet már a szentet mutatja. Mivel Bertalan nem hajlandó tettének megbánására, hitének elhagyására és a bálványimádásra, Astrages halálra ítélte. A különböző nyugati legendaváltozatok szerint oszlophoz, fához kötve vagy keresztre függesztve elevenen nyúzták le a bőrét, és így szenvedett vértanúhalált. A képen egy iclős, szakállas ember, a megdicsőült, glóriás szent bal kezében saját lenyúzott bőrét tartja. Hogy a kapcsolat egyértelmű legyen, Bertalan arcvonásai a lenyúzott bőrön is megjelennek. Jobbjában a nyúzáshoz használt kés. Legendájának eme mozzanata miatt lett a későbbiekben mindenféle bőrrel foglalkozó mesterség, többek között a szegedi szűcsök védőszentje. A felhők között mosolygós puttók láthatók, egy angyal pedig a vértanúság pálmáját nyújtja a szent felé. A történet kietlen természeti környezetben játszódik. A távolságot a messziségben fölkéklő hegyek érzékeltetik. A szegedi kötődést a képre helyezett címer fejezi ki. Érdemes fölfigyelnünk még egy további szempontra. Bertalan ruházata egyszerű, mondhatni kopott, szegényes. Köpenye nyakánál durva öltésekkel lett összevarrva. Ellentét van tehát a háttérben ülő uralkodó fényes öltözéke és Bertalan megjelenése között. Ez képi formában fejezi ki azt a feszültséget, mely az ókori mártírok mindegyikének élettörténetét jellemzi, amikor összecsapnak a pogány világot képviselő állami tisztviselővel, helytartóval, kihallgatóval. Azzal, hogy az előtérben álló, egyszerű szent diadalmaskodott a háttérben trónoló, dúsgazdag hatalmasság fölött, a vértanúk középkori legendáinak olvasása közben gyakori katartikus élmény látható formában jelenik meg. Evilági értelemben szentünk elbukik, de a végső diadal mégis az övé. Ezzel a Bertalant ábrázoló zászlóképünk gazdagabb, mint társai. A szíjgyártók céhzászlójának Szent György-ábrázolása, fő vonalaiban megegyezik a korábban már tárgyalt fölsővárosi gyalogszázad zászlajának képével. (9) Szerkezete ugyanaz. A sátánt sárkány alakjában győzi le György. Katonai öltözék, vörös köpeny, ágaskodó ló, a természeti környezet, a háttérben föltűnő város, a felhők közül előbukkanó angyalok itt is szerepelnek. Vannak azonban eltérések, melyek arra utalnak, hogy a szíjgyártók és a fölsővárosi gyalogszázad Szent György-képének mintája nem ugyanaz volt. A szíjgyártó céh zászlójának készítője vagy nem használta, vagy nem követte pontosan a katonai jelvényen lévő ábrázolás részleteit. A szíjgyártók képén nincs barlang, a természeti környezet egy mélyebb völgyet képez, s a megmentett királylány sem szerepel. Más a sárkány legyőzése. A fölsővárosi emlékünk a sárkány szájába döfő szentet tárja elénk. A szíjgyártók esetében György a 18—19. század elképzeléseinek megfelelően megjelenő, hüllőre emlékeztető, zöld színű, madárkarmos lábú, szárnyas szörny nyakát hosszú lándzsájával döfte keresztül. Az agonizáló állat vére a föleire ömlik, száját kitátja, gyilkos fogai kilátszanak, vergődése közben a nyelvét kiölti. Ártó szándékát kifejezve, nyílhegyhez hasonló végződésű farka a ló és lovasa 41 Mt 16,19. 42 Lukács a harmadik evangélium szerzője. Pál társaként missziós tevékenységet folytatott. A hagyomány szerint megfestette Máriát. A mészáros céhvei attribútuma, az ökör miatt került kapcsolatba. A mászáros céh zászlajának sajátos magyar vonatkozásaira még kitérünk. 43 A Jelenések Könyve szerint az Úr trónját négy élőlény őrizte. Jel 4,6-7. Ezek közül az ökröt, evangéliumának kezdete alapján Lukáccsal hozták kapcsolatba. 44 Szent Bertalan Krisztus egyik apostola. A hagyomány szerint keleten folytatott jelentős missziós munkát.