Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)

Katkóné Bagi Éva: A Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteménye - Restaurálás

RESTAURÁLÁS Viseleti, lakberendezési textiltárgyainkat, zászlóink alapszö­vetét élő szervezetek által létrehozott fehérje és keményítő alap­anyagú elemi szálakból állítják elő, ezért — a muzeológusok legnagyobb sajnálatára — kémiai és fizikai kölcsönhatások soro­zatos bombázásának következtében hosszabb, rövidebb idő alatt porrá válnak. Különösen a színezett textíliák veszélyeztetettek, mivel fény hatására a színezék gerjed, oxidálódik, megváltozik a szerkezete, a textil elemi szálai gyengülnek, a színezék fakul. A textil állandó kölcsönhatásban van az őt körülvevő légtér­rel. Az állandó térfogatváltozás, a porszemcsék őrlő mozgása, a mikrobák megtelepedése okozza a szövetet alkotó elemi szálak romlását. Arról nem is beszélve, hogy mire a múzeumba kerül egy-egy tárgy, évtizedeket hányódik padláson, pincében és saj­nos még a múzeumokban sincsenek meg a kellő feltételek. Az előttünk lebegő jő példák mégis arra ösztönöznek bennünket, hogy érdemes küzdeni, hiszen megfelelő tárolással évezrede­ket is képes átélni egy-egy textilműtárgy, gondoljunk csak a to­rinói lepelre, a kopt textilekre, vagy a koronázási palástra. Tárolás szempontjából fő szempontok a fény kiszűrése, a lég­nedvesség állandósítása, a szennyező anyagok eltávolítása és a rovari kártevők kizárása. A zászlókat túlnyomórészt selyem alapanyagokbé)l készítet­ték. Égetési próbával a selyem beazonosítható: egy szálat láng fölé tartva a selyemszál szenesedik és borszagú. Mivel a gyapjú is ugyanígy viselkedik, mikroszkopikus vizsgálattal tehetjük egyértelművé a kérdést. A mintát ágyazó-folyadékba helyezve, két üveglap közé szorítva láthatjuk, hogy a mikroszkopikus kép jellegtelen, sima, a gyapjúé viszont pikkelyes. A selyem lapos elemi szálai sávosan, közel párhuzamosan futnak. Szakiroda­lomból tudjuk, hogy ilyen képet csak a hernyóselyem elemi szálai mutatnak. A láncfonalakat sodrott cérnából készítették, ezeknek az erős megtartású fonalaknak sikerült átvészelni a ne­héz évtizedeket, de a vetülékfonalakat sodratlanul, kötegelve szőtték, ma már szinte elkülöníthetetlenek egymástól. Tőlük kapja a szövet a selyemre jellemző finom fényét, de egyben ezek a selyemszálak a felelősek a nagymértékű romlásért is, mi­vel kiszáradt, törékeny állapotuk miatt, saját bomlási terméke­ikkel és az évek során bekerült szennyeződésekkel együtt állandóan morzsolják, őrlik a szövetet. Szövet két fonalrendszer kereszteződéséből jön létre, a lánc és vetülékfonalak találkozási pontját nevezzük kötéspontnak. Legegyszerűbb szövési módszer a vászonkötés, ezt követi a sávolykötés, majd az atlaszkötés. Atlaszké)téssel mintaelemek sokaságát lehet létrehozni. Korai zászlóink alapanyaga atlasz­kötéssel készült, a vetülékfonalak selyem, a láncfonalak pamut, vagy len alapanyagúak. A damasztszövetben az alap és a mintázat, két ellentétes irá­nyú kötésponttal készül, ahol a kereszteződő fonalak, súrló fényben fényes, vagy fénytelen felültet alkotnak. Korai zászló­ink szövet anyaga zömmel damasztselyemből készült, melyek sorokba rendezett, vagy terülő mustrával díszítettek, elvétve ta­lálunk vászonkötéssel, vagy ripszből készült zászlókat. A szoci­alista rendszer zászlóinak kedvelt alapanyaga viszont, a sávolykötéssel készült olcsó műselyem. Ha feladatul kapjuk egy textilműtárgy restaurálását, hosszú vizsgálatnak vetjük alá. Első lépésként megállapítjuk milyen alapanyagok összedolgozásával készült az illető tárgy, sajnos gyakran találunk együtt papírt, fát, fémet és textilt. A színezék vízállóságáról minden esetben meg kell győződni a levérzési próba elvégzésével. A vizes tisztítást mindig meg kell konzultál­ni, mert valószínűleg egyetlen történész sem értékelné, ha a hős vérét szorgos kezek gondosan kitisztítanák a zászlóból, vagy a golyó ütötte mellényen, eltüntetnénk a lyukakat. Hogy ne legyen olyan egyszerű a dolgunk a legtöbb textil műtárgyon mindig együtt találunk növényi, állati fonalakból szőtt különböző szín és méretállandé)ságú szöveteket, fémmel, bőrrel készült díszítéseket, és ott vannak az idők során rájuk ra­kodott szennyeződések, amelyektől szeretnénk megszabadul­ni, de általában minden összetevő más-más tisztító közegben érezné jól magát. Ha a vizes tisztítás elkerülhetetlen, pontosan rögzítjük az eredeti állapotot fotóval, rajzzal, leírással azután szétválasztjuk az összedolgozott darabokat és mindegyiket a neki megfelelő közegben tisztítjuk. Ha nem választhatóak el, pl. festések, hím­zések, a festett részt vízhatlanná tesszük. Regnál 10%-os oldatát ecsettel felvisszük a festett részekre, az így keletkezett filmréteg nem engedi a víz duzzasztó hatását kifejteni, egyben rögzíti a festéket is az alaphoz. A filmréteget tisztítás után alkohollal tud­juk eltávolítani a felületről. Textiltisztítás szempontjából legideálisabb oldéxszer a víz, mert vízben a textil megnyugszik, visszanyeri rugalmasságát, mozgathatóvá, formázhatóvá válik. Víz oldja a textilbe rakodott port, fémsókat, lebomlási termékeket. Megfelelő mosószer al­kalmazásával az elemi szálak újjáéledését idézhetjük elő. A víz pici molekula ezért mélyebben hatol be a fonal belsejébe, mint bármelyik oldószer — és főleg a víz nem mérgező. A gondosan előkészített zászlót megfelelő nagyságú szitára fektetjük, langyos enyhe vízsugárral áztatva. Hostaponos vagy zsíralkohol-szulfonátos habbal finoman tamponálva, majd miu­tán a hab kifejtetve hatását, gondosan kiöblítjük desztillált víz­zel, a feloldott szennyeződésekkel együtt. A törékeny selymet két szita közé szorítva tudjuk megfordítani. Az előbbi műveletet megismételve, az előre elkészített nylonnal bevont hungarocell lapra helyezzük. Papírvattás leszívatás után, a szálakat egymás­ra merőlegesen, eredeti formájára és méretére simítjuk, széleit lesúlyozzuk, és gyorsan szárítjuk. A zászlók alapselymének megerősítésére két módszer léte­zik: a varrásos, és a ragasztásos (dublírozás) restaurálás. Dublírozás Ha a selyem fémsókkal nehezített, vagy festett felületű és a tűszúrásokat nem bírja el végső esetben dublírozással restau­ráljuk. A dublíroző anyag előállításának első állomásaként a ve­szünk egy szükséges nagyságú krepplin darabot és forralással kifőzzük belőle a keményítőt, majd a zászló színére festjük. A medencébe celofánt fektetünk, erre vizesen terítjük a megfes­tett krepplint, lesúlyozzuk és száradni hagyjuk. Száradás után Egy rész Mowilit DM5, egy rész Mowilit DM2 és 4 rész víz ol­datát egyenletesen elterítjük gyorsan, lazán, a gyűrődések elke-

Next

/
Thumbnails
Contents