Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)

Katkóné Bagi Éva: A Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteménye - Zászlószentelés

Szeged-Felsőtanyai Ifjúsági Egyesület zászlószentelő ünnepsége, 1912 (Somogyi Könyvtár) úgy segéljen bennünket! Ámen!" A szertartás végeztével a tanácsnokok, a törzstisztek és a lelkész a sátorba mentek, ezt követően: díszsortűz, ima, térdepelés után a századok rendben elvonultak. „Míg a katonák itt a földi életben, addig a keresztény közösségek lelki vitézekként egyházi körmeneteken, keresztes lobogóik alatt nyilvánítják ki, hogy nem szűnnek meg harcolni a világ kísértései ellen. A lobogókra festett védőszentek megdicsőült példái adnak erőt erre a nemes küzdelemre".

14 Az Ipartestület millenniumi zászlójának szentelése a Szegedi Napló tolmácsolásában, a következőképpen történt: (43) A Szegedi Naplóban 1896. február 20-án jelent meg az első tudósítás, amit az eseményig még többször megismételtek, csigázván a közönség érdeklődését. „Fényes, nagyszabású ünnepély. .."A szeplőtelen zászló feladata megvédeni az iparostársadalmat a veszedelmes ígérgetőktől, akik áldozatul akarják ejteni. " „A nagyra becsült zászló alá a szegedi legmagyarabb és az ország egyik legintelligensebb iparos-osztálya sereglik. Elküldték a szegekkel együtt jó kívánságaikat a vidék ipari és kereskedelmi hatóságai, akik meleg érdeklődéssel és jóakarattal vannak az iparos osztály iránt. A helyettes polgármester lesz a díszelnök és a szegedi társaság két kiváló nőtagja vállalta a zászlóanya szerepét. "Balogh István egy budapesti cégnél megrendelte a zászló szövetét és világraszé)ló ünnepélyt akart szervezni, mivel ebben az évben ez már a harmadik zászlószentelés lesz. Toborozta a 80 koszomlányt, minisztereket, előkelőségeket képzelt a menetbe. Amikor elérkezett június 14. borongéxs napja, nagy izgalommal figyelték az eget, ami nem sok jóval kecsegtetett, mert a bármelyik pillanatban eleredő eső kudarcba fullaszthatta volna a több hónapos készülődést. Az ünnep előestéjén fáklyásmenet kíséretében honvédzenekar adott szerenádot a zászlóanyák, Barcsay Károly né és Gerle Lajosné ablakai alatt. A nagy nap reggelén 5 órakor mozsárágyúk dörgésére ébredt a város. 8 órától gyülekeztek a testület dísztermében a helybeli egyletek, társulatok, népkörök képviselői saját zászlójuk alatt, a polgárőrség, a fehér ruhás koszorúlányok, a magyar ruhás kisleányok, a vőfélyek, a városi mélté)ságok és a vidéki ipartestületek (hódmezővásárhelyi, perjámosi, öcsödi, zentai, ókanizsai, szentkeresztúri, jászkiséri. topolyai, kovásznai, paksi, dorozsmai, makói) képviselői. Az Ipartestület kapujától a templom bejáratáig a tűzolté)k kordont vontak. A kordonon belül sorakoztak fel lobogé)ik alatt egymással szemben sorfalat alkotva a Polgári dalárda, a Vendéglősök Ipartársulata, a 48/49-es honvédek díszruhában, az Ácsok, Kőművesek Egyesülete, a Rókusi Népkör, a Felsőkerületi Népkör, az Iparos Ifjak Egyesülete, a Szegedi Munkás Betegsegélyező Egylet és a Pincérek Egyesülete. A kordonon kívül pedig a nagyközönség állt. Nagy lelkesedést keltett a polgári bandérium megjelenése, élén Beck Pistával. A menet élén haladt két felvirágozott kocsi: az elsőben Barcsay Károlyné zászlóanya ült Lázár György polgármester helyettessel, a másodikban Gerle Lajosné zászlóanya Pálfy Viktor tanácsossal. A díszzászló előtt cigányzenekar a Rákóczi indulót játszotta. A zászló két oldalán koszorúlányok, vőfélyek és magyarruhás apró leánykák ballagtak. A zsúfolt templomban ott tolongott a szegedi társadalom krémje. A templomban a koszorúlányok és vőfélyek sorfalat 14 LONOVICSJ. 1857. 100. old.