Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

95 VÉTEL. §. 289. Ä hafonló Rendes' Kert eleteknek párkánnyai úgy is vadnak egy-máshoz, mint a' korul - horgasitatott kerekeknek súgárjai. VITTATÁS. Mert (71-képek) azok' párkánnyai ugyvadnak, mint Aß : ab (§. 288); de mivel AOB-A w aob- A ( §. 262) ; léfzen AB . ab ~OA : oa (§. 255) ; tehát azokuak párkánnyai úgy vadnak mint OA : oa. A'-rai V. V. V. VÉTEL. §. 290. A' Kerekeknek körei úgy vadnak egy-máshoz, mint a' súg árok. VITTATÁS. Ha a' Kerekbe be-íratott rendes Kerteleteknek oldalok' - fzáma vég nélkül nagyobbúl , 's-az oldalok' hofzfza vég nélkül kiífebbül, a' Kerteletekuek párkánnyai kerek-körré változnak; a' Kerekek cehác olybá tartathatnak, mint végetlen oldalú rendes kerteletek , avagy Többfzögek ; de a' rendes kerteletek úgy vadnak egy-máshoz, mint a' súgárok ( §. 289) tehát a' Kerekek - is* A' mi V. V. V. FOLYADÉK. 291. Ha a' Korok K és jfe, a' Súgárok S és r lélznek, állani fog •. K : fc =2 S : x (§.290); áll tehát ez-is: K:* = 2S:2.r (§. 444. Beto-vet), az-az: a' Körök úgy.is vadnak egym-áshoz, mint két súgárok ;