Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

6 MAGYARÁZAT. §. lo. A' Hofz (Linea) fzármazik, midőn ugyan-azon-egy pont egy végről akár - mi más végre folyni gondoltatik. JEGYZET. §. Ti. Nem- külömben fzóllhatunk az időről, melly ugyan húzomos mekkoraság (§. u. Befő - vet ). Ennek fzármazását - is úgy lehet tökéllcteffen meg • érteni, ha egy pillantatnak (inft ans, momentum) egy kezdetről valami végezetre indult folyásáról gondolkozunk. FOLYADÉK. §. Tehát: / - fzer : a' hofznak végei: pontok. ll-Jxor: az időnek: pillantatok. JEGYZET. §. T3. Mivel a Számok az Fgygyeknek ofzve - vételéből fzármaznak (§. 32. Bcto • vet), az egygyet méltán lehet a Szám-réfzének mondani; de , fem a hofz , fem az ido nem fzárniazik a pontok' , vagy pillantatok' öfzve-vételéből (§§. 10. 11); tehát fem a pontot a hofznak, fem a pillantatott az időnek réfzévc nem tehettyük. ÁLLA MÁN Y. §. 14. A' hofznak jele a' légyen: ha az A-B-C-nek nagy betői közül ke'io vétetvén, cgy^yi^ a' hofz'-elejére, máCk utófiyára tétetik. Lásd az első képet; ott a' hofz így moudafsék-ki; AB-hofz. FEL-