Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

86 - VITTATÁS. TBC- A co ICD oo IDE ; mert I-fzög közösfzög, a' fzögellok pedig mindenütt derék • ízÖgec nemzenek : tehát : IB : IC : ID : IE (§.255), tehát, 's-a'-t." A'-mi V. V. V. JEGYZET. §. 170. Ezen Tételt FARTES RÊNÂT fejtette így meg; többet-is ér PLATÓNAK, és Bizancziai FILO - nah meg - fejtésénél : 1 - fzer : azért: mert itt femmi fem megyen végbe cfak próbálgatva , mint amazoknál. II-fzor: azért: mert c móddal nem cfak két közép - fzerut, hanem többet-is lehet meg-lelni, cfak éppen a' fzögellok fzáma úgy többűllyön : hogy négy középfzer'űnek meg • lelésére öt fzögellok tétefjének. VÉTEL. §. 271. Ha valamelly ( A. 67 -kép) pontot két fzegok vonatnak (AB, és AD)., a körön kivíil lévő fzeletek (AC, és AE) az egéfz fzegÓkkel vifzáit-fzerben léfznek. (Az-az: AB:AD=AE:AC). VITTATA s. Mert vonatván két BD-CE-húrok, léfzen: ABD-A co AEC-£ : mert A-fzög közös-fzög, ofztán : ACE - ízög = ADB-fzöggel, egyenlő mértékeik miatt, iECB; ifmét: AEC-fzög=ABDfzoggel egyenlő mértékeik miátt, 4CED (§§. 158. 146), tehát: AB : AD — AE : AC (§. 255), A' - mi V. V. V. VÉT-