Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

82 VÉTEL. §. 262. Ha két /S-ben (ABC és ade. 48»kép) két egyenlő fzögek korul (A=a) az oldalak fojzerefek, azon két f\-ek bafonlók léfznek (ABC& ade). ViTTATAS. Gondoítafsék ade-IS ABC-£-re úgy tétetni, hogy spoilt A-pontra eiïeu, ad holz AB-hofzra nyujtaflbn; akkor, mivel a —A, ae-hofz AChofzra efend, 's-így ade</S=. Abc-/S (§. 193). Már pedig áll : AB : AC = ad \ ae ( az államányból); áll tehát ez-is: AB:AC = A&:Ac, tehát bc egy-közii BC-vel. (§. 252), és így bízog s=d=B; és c-fzog =e=C. A'-mi V. V. V. VÉTEL. §. 263. Két húroknak (AB és CD. 63-kép) mellyek magokat egy pontba (E) a kerek-udvarban kerefztul • vágjak, négy fzeletei vífzáít fzerben nadnak, (az- az: áll : AE : ED : EB ). VITTATÁS. Mert vonatván két uj húrok AD, és CB, léfzen o=x, és y—z (§. 147)5 és E-pontnál a' fzögek-is egyeulők (§. 92), tehát CEB-A wAED-A (§. 207), tehát; AE:EC=ED:E8. A' - mi V. V. V. VÉTEL. 264. Azon hofz (CE. 64-kép) 5 melly a körnek akár-mellyik ponttyátói ( C) fuggoffen erefztetik-le az (AB) öreg-húrra 3 mindenkor f ó-középfzerii