Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

6o JEGYZET. 204. Az elóbbcni három vételeknek* feltalálásával , és meg• - vittatásával nagy hafznot hajtott THAL ES: mert azokra a következendőkben fok igazság támafzkodik. TUDTOM. §. 205. Minden mekkoraság maga-magával egyenlő. Példátíl légyen ezen egyenletVÉTEL. §. 206. Ha egy egyenlo-fzárú /\-ben {DEF. 42-kép) azon oldal {EF), melly az egyenlő fzögek között fekfzih, egy ollyas {DG) hofzfzal kerefzti'U vágattatik, melly az ellen-fzögt'ól (D-tól) az (EF) talpra erefztetik, és meg-légyen cfak egy ezen háromból: I-fzer: hogy azon {DG) hofz a' talpat {EF-t) ketté-vágja* II-fzor : hog

y azon {DG) hofz az {EF) talpon füg goffen áll. IÍI-fzor-. hogy azon (DG) hofz a' « talpnak ellen - fzögét {D-t) ketté - vágja, mindenkor jelen fog lenni a kçtteje * is. > VITTATÁS. I - so Történet: Vágja-ketté DG-hofz EFtalpat: léfzen: EG = GF (az állam); és ED = DF; DG^DG (§. 205), tehát EDG-A —GDF-A (§. 198), tehát, 's-a'-t. II : dik Történet, Állyon DG-hofz EF-talpon fággőíTen : akkor G pontnál a' fzögek derékfzögek, és egyenlők; E-F-lzögek• is egyenlők (§. i94)

?