Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

M-N-pontoktól (ez ki-tettfzik a' meg-f ejtésből), C pont-is egyenlő képpen távozik-el M-N-pontoktól(§. 103); tehát C-pont MN-hofzuak közepén vagyon, az-az: MN-hofzfzat éppen ketté vágja. A'-mi V. V. V. TÉTEL. §. 105. Adatván egy ( MN. 17-fo'p. J hofzban egy-valamelly ( B ) pont, erre egy ( DA ) fuggot merevedteti fel • állítani. MEG - FEJTÉS. I-fzer : Adatott B-pontra tévén a* czírkalom' egygyik ízárát, akár-menő nyílaffal vágasfanak-el egyenlő BC-BD-hofzfzak. II-fzor: CD pontoktól, úgy-mint kerekfzékektől, vonaffanak két ijjak, mellyek magokat A-pontban kerefzt'íil - vágják. III-fzor : A-8-pontok foglaltaífanak - Öfzve AB-hofzfzal, melly Föggő-hofz léfzen. VITTATÁS. Vonatván AC-AD-hofzfzak, léfzAC=AI): mert e' két hofzfzak egyenlő Kerekeknek ságárjai ; tehát A-pont egyenlő-képpen távozik-ei C-D pontoktól. Ofztán : CB=BD ( a' meg-fejtés fzerént), tehát B-pont is egyenlő-képpen távozik-el C-D-poutoktól, tehát AB-hofznak két A-B pontyai egyenlő-kép' távoznak-el MN-hofznak két C-D-pontyaitói, tehát AB-hofz FüggŐhofz ( §. 95). A'-mi V. V. V. F0-