Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

19 nagyságát, vagy kicûnségét elég - képpen kiadgya azon BC-ij. A'-mi V. V. V. JEGYZET. §. 80. Nem cfak pedig BC-ij mert éke a BACfzögnek, hanem akár mellyik - is, Például : DE-ij-is, melly az előbbi államánnyal ( §. 79) horgasítatik : mert ha BAC-jzelo meg-földúlni gondoltatik AC-sugár korúi; midőn BC-ij CF-ijra efik, DErij is EG-ijra fog-esni ( amint ez tudvavagyon), és midőn BC-ij köros-koruljárja az egéfz kört, hogy ifmét BC-ijra vifzfza-effen ; akkor DE-ij-is vifzfza - efik az elóbbeni helyére : tehát a - menny ifz er találtatik BC-ij az egéfz körben

y 360°-ben, annyijzor találtatik DE-ij-is a maga kórében, 3Ó0

0- ben ; 's-ugyan azért: mind a két kórben egyenlő fzámú ízek talaltatnak, noha {mint az óra-táblának körében) egy gyík íz a* máfiknál nagyobb lehet el- terjedte re, de nem fzámára nézve; lehet tehát akár mellyik ij A-Jzögnek mértéke. FOLYADÉK. §. 8f. Tehát egyenlő fzogeknek egyenlő mértékeik vadnak ; vifzoutag : ha egyenlők a' mértékek , a' fzögek-is egyenlők. FOLYADÉK. §. 82. Tehát nagyobb fzögnek , nagyobb mértéke vagyon ; a' kiffebnek , kiffebb ; és vifzontag. B 2 MÁS'A-