Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

SS" I27 VÉTEL. §. 361. Több Rendes Több-lap nem lebet

? hanem csak öt. I-fzer : Ezeknek hárma egyenlő* oldalú A -ékkel vétetik körül. Il-fzor : Egy pedig Derekakkal. Iíl-fzor : 'S-egy rendes Ötszögekkel. VITTAT ÁS. Első Történet : A' rendes több-fzögek között leg-első az egyenlő - oldalú- A* mellynek mivel mind-egygyik fzöge=6o° ( §. 197), illyes három fzögek ha öfzve - tétetnek léfznek = i8o°, ha négyen Öfzve-tetetnek, léfznek = 240°, ha öten, léfznek — 300°; ezekből tehk ízármazhatik a' temérdekes fzög; de többíil nem fzármazhadk , inert vagy 360°, vagy többek volnának, a'-mi nem lehet (§. 360); tehát cfak három Több-lapok vétethetnek-korűl egyenlő oldalú A-ekkel ; ugy-mínt a' négy-lap, nyolez-lap, és hufz-lap. Mafadik Történet: A' rendes Több-fzogek között a' A-után következik a' mellynek fzöge = 90° ( §. 231), ugyan-azért cfak három illyes lapos fzögek tétethetuek-öfzve a' temérdekes fzognek nemzésére (§. 360) ; tehác cfak egy Több-lap vétechetik-körűl a' D-akkal, ugy-mint a' hat-lap ; illyen a' koczka. Harmadik Történet: A' rendes Több-fzögek között a' d-után következik a' rendes ötfzög; mellynek egy fzöge = io8° (§. 231), ugyan-azért három illyes lapos fzögek tétethetuek-öfzve a

J temérdekes fzognek nemzésére