Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)

•190 ÁLLAMÁNY. §. 433. Mi a' jegyet ezután úgy fogjuk: meg-találni, ha az elóbjével el-ofztatik az utóbja. ÁLLAMÁNY. §. 434. A' FÓ-fzám - tartásnak jele a' légyen : ha elóbje és utóbja közot két pont így tétetik: 3:6: avagy így a: b: 's-így mondafsé k - ki : bárom van a' hathoz : avagy így : avan a' b - h ez. FOLYADÉK. §. 435. Nálunk tehát a' Fó-fzám-tattásnak elobje az ofztó ; utóbja az ofztandó; jegy pedig az ofztály. FOLYADÉK. §. 436. Ha tehát két FÓ-fzám tartásban egyenlő a' jegy, azon két FÓ-fzám-tartások-is egyenlők. Például : 2:4, és : 5 : 10. mind a' kettőnek jegye 2. MAGYARÁZAT. §. 437. Az Egyenes FÓ-fzám-tartás (Ratio geometrica direeta) az, mellyben a' jegy egymódon találtatik-meg. Például: 2:4, és 5:10. E' két FÓ - fzám - tartás egyenes , mert mind a' kettőnek jegye, 2, egy-módon találtatikmeg, ugy-mint, ha az utóbját el-ofztya az elóbje. MAGYARÁZAT. 438. A' Fifzált Fó-fzám-tartás (Ratio geometrica inverfa, vei indirecta, vei reciproca) az, mellynek jegye külömb-módon találtatikmeg. (

<