Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)

14 JEGYZET. §. 42. Ha az en ècles Eleim azért nevezhették az Arithmetikát Szám-vetéfnek, mert e tudomány d fzámoP egybe-vetésében foglalatoskodik ; meg-engeclik kedves Utóim, hogy az Algebrát BetÖ-vetéfnek nevezzem, mivel e tudomány a betok? egybe-vctéséröl elmélkedik. JEGYZET. §. 43« Azt mondgyák : hogy a Betö-vetéft DIOFANTUS kezdette. Hadnak , kik e tudománynak eredetét a' nap-keletieknél kcrefik, és ugyan azon okból: mert azon ncp még moflanában-is a' betök' egybe-vetésével él a Jzamlálásban. De világojfabb az: hogy Arábiából Spanyol - orfzágba vitetődött, innent Európának több oskoláira. £' tudományt fok fzép leleményekkel meg-gazdagitotta KARBAN, VIET A, HARIOTT, VALUS , HARTES, NEWTON, LAIBNITZ, RIKA TT, EULER, és négyen d BERNUILLI-ak. De Ezek' iráfáit rendbe fzedte, 's-a tanulók'' hafznára ki-dolgozta WOLF, MAKLAURIN, SIMPSON, KLAIRAUT d többivel. MAGYARÁZAT. §. 44. Az Egyenlők (Aequalia) azok, mellyek egy máinak helyébe tétethetnek raeg-maradván a* mekkoraság. Például: tizen-kilencz egy - héán - húfzuak helyébe tétethetik. Ezek tehát egy-máífal egyenlők. ÁLLA-