Kazinczy Ferenc: Zrínyinek minden munkaji : Első kötet / kiadta Kazinczy Ferencz. - Pesten : Trattner János Tamás betüivel s költségeivel, 1817 (L.sz.61.3404)

'I ' ' ' I ' - • • 124 *C* 40. Mint harmat nap elöt, mint hó az tüz elöt, Mint álom előttünk, mint füst az szél előt, Vagy sebes forgç szél, mint hajtya az fölyhőt, Ugy tűnsz el előttünk 's kívánságunk elöt. 41- Chúsz haszontalanul rút kígyó az réten, Semmit nem törődik unalmas vénségénj U meg ifiadik mikor jünkeduében, El-veti vén bőrét, 's meg iffiul testében: 42. Ember penig, az ki Isteni formára. Meg van ékesítve, Isten ábrázatra, Hogy ha el érkezik utolsó órára, Nem tér s meg nem uyul, de megyen balálra. 43. Meg vénheszik az föld, elveszti szépségét, De uyul, ha éri kikelet idejét 3 Az nap el végezi estue ö menését, De meg uyul reggel, ki - hozván szekerét : 44. Chak maga egyedül az nyomorult ember Az ki gyors vénségétül soha meg nem tér, Örök folyásában van az fris forrású ér 3 Emberben peniglen soha nem uyul vér. 45. Viz, tüz,* föld, és nagy ég tartanak sokáig:, Fmber, ezek Ura, egy szem pillantásig3 Kü - falok - nagy tornyok sok száz esztendeig: Ember, ki chinálta ezeket, óráig.