Szent-Mihályi Mihály: Egyházi énekeskönyv, melly magában foglallya az Istennek dicséretéhez, és Szentek tiszteletéhez … Eszterházy Károlynak …kegyelmébül … / … egybe szedte …Szent-Mihályi Mihály - Eger : Nyomatatott a Püspöki betükkel, 1798 (L.sz.Cs.Gy.1227)

HALOTTAS 4. Titeket is már el hagylak én fzerelmes Véreim , Men maradgyon veletek Néneim, és Ötséim, fzeretetbe itt éllyetek, egymáffal egyezzetek, úgy az örök egyefségre, juttok nagy ditsőségre. 5. Együtt titeket is intlek, kik környűlera állatok, Men* Törvénnyének -úttyán jól vigyázva járjatok: távozzatok az hívságtúl, és az álnok Világtól; mert a' mit igér mulandó, femmije fem állandó. 6. Köfzönöm hogy fzívefséggel moftan hozzám jöttetek , koporsóm' bé zárására itten megjelentetek, teftemet tehát fogjátok, koporsóba zárjátok, Mennek könyörögjetek értem efedezzetek. 7. Végezetre buzgósággal JEfus hozzád fordúlok , bűnöm' botsánattyát kérvén, előtted le borúlok : adgyad, midőn ez házábúl, teftem fel kél ágyábúl, Mennyekbe Téged'láthaffon , óh JÉfufom ! áldhaííon. Amen. MÁS UGYAN AZON ÜDÖRE, Nóta. Vedd el Ür Ifién. Î. <jO ajtam már bé tölt, a' mi meg mondatott, az Apoftoljn túl Írásban hagyatott, hogy kiki meg hal, azért légyen kéfzen, mert földé léfzen. 2. Reám is halál ereízté kafzáját, el hozá éltem* utolsó óráját: moftan már teftem bé fzáll hajlékába, koporsójába. 3. Az halál ellen nem vala mit tennem, mint halandónak el kelletet mennem; mert én is lettem földnek agyagábúl, Ádám' magvábúi. 4. Történt halálom nyilván bizonyittya, mint levelében Szent Jakab taníttya, hogy mi életünk enyéfzikmint pára,nints méltó ára. 5. Nékem is hívság volt gyönyörűségem , változot egéfz fzínem' 's ékefségem, régi örömem bánatra fordúla, gyáfzba borúla. 6. Én rokonimtól immár el távoztam, nékik keferves firalmat