Gáll Bernardinus: Buzakalászok mellyeket az aratók után öszve szedegetett és fürtökbe kötözgetett az az Egész esztendőbéli Vasárnapokra intéztetett Apostoli Beszédek.... / közrebotsájtott Gáll Bernardinus. - Szegeden : Nyomatott Grünn Orbán, 1817. Koll.1.(L.sz.Cs.Gy.1286)

Második rész

PÜNKÖST UTÁN XXftí. meg kelletik esmérniek a' léleknek halhatatlanságát; mert, ugyan is, mi egyéb a' lélek, hanem valamelly élet? mert, a' mint szent Ágoston Doktor okoskodik, a' minek lelke vau, az élni mondatik; a' minek pedig lelke lehetne, és nint^en, holtnak és a' lélektől meg fosztatnak mondatik; következésképpen a' leiek meg nem halhat. Mert, ha a'lélek is meg halhatna, és élet nélkül lehetne, már nemiélek, hanem lelkes volna. Nem lehet pedig mondani, hogy a' lélek valamelly finom test, vgy test minéműség, mert a' lélek, ha magát egészszen eí fordíttya a testűi, még azokat is bőltsen át érti, a mik test nélkül valók, p. o. az igazságot, a'jóságot, és más több egyéb efféle lelki dolgokat. Nemcesttehát, vagy valamelly testi minéműség a'lélek, hanem minden testnél nemessebb valóság, melly a'testnek is állandóságot, és életet ád , a' meddig annak tagjai az életre alkalmatosak; a' midőn pedig annyira meg romlanak, hogy azokban tovább nem munkálkodhatik, a

1 testűi el válik , és magában halhatatlan marad. De, mivel én a' léleknek halhatatlanságárul viaskodni nem akarok azokkal, kik mind a' természetes értelemnek fénnyét, mind az Isten szavát meg vetik, beszédemnek fel vett tárgyához viszsza térek, és azt mondom: hogy nem tsak lelke az embernek halhatatlan, hanem a hallandó teste is valaha hallottaibúl fel támad , és a lelkével újjonnan ö szve kaptsoltatik, és halhatatlannáválik. A' testnek feltámadása, a mint az Apostoli hit vallás taníttya, az igaz